Hohe Tauern, Ausztria Nemzeti Parkja

Utazásunk végéhez érek lassan. Utolsó előtti napunkat a Hohe Tauern Nemzeti Parkban töltöttük. A túraútvonal éppen a szállásunk mellől indul, így nem kellett messzire mennünk. Az 1834 km2 kiterjedésű Hohe Tauern Közép-Európa legnagyobb nemzeti parkja csodálatos hegycsúcsokkal, gleccserekkel, völggyel  (Dorfertal), vízeséssel, tóval, patakkal. A túra relaxációs programnak is tekinthető. Sétálsz csendben, hallgatod a természet lágy hangját, gyönyörködsz a látványban, friss levegőt szívsz és azon merengesz, hogyan került mindez ide??? 

A park belseje teljesen érintetlen maradt, a peremvidékeken található néhány alpesi gazdaság természetesen környezettudatos gazdálkodást folytat. Az osztrák boldog bocik békésen legelésznek napközben a völgyben, majd délután 5 óra körül hívószóra szépen besétálnak a gazdaságokba. Ilyen békés, nyugodt jószágokat, nem is tudjuk, mikor láttunk utoljára.

Dorfertal valaha a Kalsban élő nők ellenállásának a jelképévé vált, ugyanis néhány vállalat egy hatalmas vízierőművet akart a park területén létrehozni. Szerencsére a kalsi nők erőszakos nyomásának igazat adtak és nem engedélyeztek ennek a csodálatos parknak a tönkretételét.

A túrát egyébként 1751 méter magasan kezdtük. Két órás kényelmes séta után elértük az 1755 méter magasan fekvő hüttét, a Kalser Tauernhaus-t.

Innen egy kicsit keményebb útvonal következett. Az út már nem volt sík, bizonyos helyeken szűkké vált és nagy köveken, bokrokon kellet átgázolnunk, de megérte a látványért "küzdeni". Kb. másfél óra után értünk el túránk végállomásához, az 1935 méter magasan fekvő Dorfersee-hez, ami egy hegyek közé beszorult tó, vagyis tengerszem.

Egy nagy sziklára leültünk, piknikeztünk és meresztettük szemeinket. Nem bírtunk betelni a látvánnyal. Fél órás pihenő után újra útra keltünk, majd visszaérve a Kalser Tauernhaus-hoz megálltunk, hogy felmelegítsük magunkat egy-egy tányér levessel és leöblítsük mindezt egy kis sörrel. Este nem kellett altatni bennünket, a fáradtságtól azonnal álomba merültünk.

Utolsó napunk reggelén egy gyors reggeli után búcsút vettünk Andreatól, szállásadónktól, majd elindultunk Kals-ba. A 9 órakor nyitó felvonóhoz igyekeztünk. 25 perces lebegés következett (20 euróért fejenként) és felértünk a 2621 méter magasan fekvő Cimaross csúcsra.

Lélegzetállító látvány tárult elénk. Az időjárás nekünk kedvezett, ugyanis a négy nap alatt ez volt az első olyan reggel, amikor hétágra sütött a nap. Tisztán láttuk a Großglockner csúcsát, a környező hegyeket, falvakat. De beszéljenek helyettem a képek.

Egy habos cappuccinot még megittunk a csúcson, majd búcsút vettünk ettől a csodálatos helytől, amit örökre a szívünkbe zártunk.

Meleg szívvel ajánlom mindenkinek Ausztria ezen kis szegletének a felfedezését. Ha másért nem, a boldog Milka bocik látványa miatt megéri útra kelnünk! :)

Még többet Ausztriáról:
Kals, az osztrák meseváros

Levendula-méz-kardamom-citrom-csokoládé tart

Jó hosszú a cím, ugye? Viszont a süti legfontosabb összetevőit tartalmazza! A recept Stephanie-tól származik, akit a Twitteren keresztül ismertem meg. Az internet és a közösségi hálók apró örömei. :) Szóval Stephanie már vasárnap este jelezte a Twitteren, hogy milyen recept van készülőben. Amint megláttam a fotót a készülő blog bejegyzésről, azonnal követeltem tőle a receptet. :) Azt mondta, hogy mire felkelek (9 óra időeltolódás van közöttünk), fent lesz a recept a blogján. Így is lett, hétfőn reggel az ő sütijével indítottam. Aztán megvettem a hozzávalókat, majd szerdán este megsütöttem apró módosításokkal. Jó csokis... mennyei!

Levendula-méz-kardamom-citrom-csokoládé tart

Hozzávalók:
Tésztához:
- 260 g liszt (én zablisztet és teljeskiörlésű tönkölylisztet használtam)
- 30 g porcukor
- 50 g vaj, hideg
- 1 teáskanál őrölt kardamom
- 1 db citrom reszelt héja
- 1 evőkanál citromlé, frissen facsart
- 1 db bio tojás sárgája
- 3 evőkanál víz, hideg

Csokoládé ganache-hoz:

- 0,25 l tejszín, 30%-os
- 250 g csokoládé, 70%-os
- 20 g vaj
- 2 teáskanál levendula, szárított
- 1 evőkanál méz
- kevés szárított levendula
- kevés nagy szemű só

Öntsük egy tálba a lisztet, adjuk hozzá a kardamomot, citromhéjat, cukrot, majd a felkockázott hideg vajat és morzsoljuk el a lisztben. Adjuk hozzá a tojás sárgáját, a citromlevet, a vizet és gyúrjuk össze a tésztát. Ha szükséges, adjunk még hozzá egy kevés lisztet, hogy a tészta jól összeálljon. Formáljunk belőle golyót, csomagoljuk folpackba és tegyük a hűtőbe egy órára. Közben melegítsük elő a sütőt 180 fokra.

Egy óra után vegyük ki a tésztát, nyújtsuk ki 0,5-1 cm vastagságúra. Egy 22 cm átmérőjű kerek sütőtálat vajazzunk, lisztezzünk ki, majd tegyük bele a kinyújtott tésztát úgy, hogy a forma oldalára is jusson. Villával szurkáljuk meg a tésztát, tegyünk rá sütőpapírt, babot nehezéknek és süssük "vakon" 20-25 percig, amíg aranybarna lesz. Ekkor a babot, sütőpapírt levéve, süssük még 5 percig, amíg a tészta teljesen átsül. Vegyük ki a sütőből és hagyjuk kihűlni.

Egy kis lábasba öntsük bele a tejszínt és a szárított levendulát. Kezdjük el melegíteni. Mielőtt felforrna vegyük le a tűzhelyről, hagyjuk egy kicsit hűlni. Tegyük egy hőálló tálba a kockára tört csokoládét, a mézet és tegyük félre. Adjuk a levendulás tejszínhez a vajat, tegyük vissza a gázra és folyamatosan kevergetve melegítsük 3-5 percig. Szitán átszűrve öntsük a tejszínt a mézes csokoládéra. Keverjük jól össze, hogy a csoki teljesen felolvadjon. Azonnal öntsük a krémet a kihűlt tésztára. Tetejét szórjuk meg sóval és szárított levendulával. Szobahőmérsékleten, hűtőben hűtsük 1-2 óráig, amíg szelhető lesz.

Tárt Kapu Színház és a főzés csodálatos világa - Interjú Kaszás Nórával

Ma nem recepttel jelentkezem, hanem egy interjúval. Szeretném nektek bemutatni egy nagyon kedves pszichopedagógus barátomat, Kaszás Nórát, a Tárt Kapu Színház egyik vezetőjét. A színházat az irodalom, a zene iránt érdeklődő, alkotó, jó előadókészségű, szerepelni vágyó pácienseik számára hozták létre közel hat évvel ezelőtt. Céljuk és küldetésük, hogy a zene, a vers, a szereplés, a szép szó felszabadító erejével enyhülést adjanak lelki problémákkal küzdő betegeik számára.

Hogy mindez hogyan kapcsolódik a gasztronómiához? Olvass tovább és megtudod!

ZK: Bemutatnád, hogy mivel foglalkozol?
KN: Pszichopedagógus vagyok. Hat éve foglalkozok felnőtt pszichiátriai betegek rehabilitációjával. Három évig az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben, akut osztályon dolgoztam, ahol kórházi ellátásra szoruló, súlyosabb állapotú emberekkel foglalkoztam. A művészetterápiás foglalkozások, - pl. zene, irodalom, képzőművészet - mellett a mozgás, séta, szabadidős programok segítségével, később pedig a színházterápiás csoportunk előadásai által igyekeztünk előre mozdítani kollégáimmal pácienseink gyógyulását és szebbé tenni a kórházi bent tartózkodás időszakát.

Az OPNI bezárását követően Kispesten folytattuk munkánkat. A kerületben addig nem működött a közösségi pszichiátriai rehabilitáció. Mára egy 35 fős közösség életét segítjük. Családias környezetben a Lipóton megszokott művészetterápiás palettát életmód és önismereti csoportokkal kiegészítve nyújtunk korrektív élményeket a hozzánk fordulóknak.

A Tárt Kapu Színház társulata

ZK: Miről szól a Tártkapu Színház? Honnan, hogyan indultatok?
KN: A Tárt Kapu Színház még az OPNI-ban alakult 2007 februárjában.  Két kollégával, Balkay Lászlóval és Lőrinczy Attilával alapítottuk. Azóta ez a színház konferenciák, fesztiválok, művelődési házak színpadait járja. Itt Kispesten már nem bent fekvő betegekkel dolgozunk, hanem ambuláns keretek között járnak be hozzánk. Szakmai munkánknak egy része a színház, amit Balkay László kollégám vezet, másik része pedig a Gyógyító Művészeti Műhely, ami a közösségi élet fő színtere legkülönbözőbb programjaival, művészetterápiás csoportjaival. Ezért pedig én felelek.

ZK: Mik a célkitűzéseitek?
KN: Szeretnénk, ha a hozzánk fordulók mind teljesebb mértékben rehabilitálódnának. A test-lélek-szellem harmóniájának elérésére törekszünk. A rehabilitáció fontos része, hogy a leghétköznapibb feladatokra is tanítsunk. A környezet rendben tartása, a kert gondozása, a bevásárlás, a főzés, a madaraink gondozása, mind ezt a célt szolgálják. Szeretnénk, ha mindannyian megállnák a helyüket az életben.

ZK: Kik járnak hozzátok?
KN: A főváros legkülönbözőbb kerületeiből érkeznek hozzánk emberek. Többnyire hónapokig, évekig vesznek részt rehabilitációs munkánkban. Fiatalok, idősek, férfiak és nők, a legkülönfélébb társadalmi rétegekből, a legkülönfélébb emberi értékekkel és nehézségekkel. De mindannyian a szebb élet reményében.

Főpróba

ZK: Honnan jött a főzőtanfolyam ötlete? Van rá igény a páciensek között?
KN: Mostani helyünkön van egy gáztűzhelyünk. Beszélgettünk róla, hogy jó lenne valamit főzni. Na meg jöttek sokszor a kérdések: "Nórika, mit főzzek? Alig van pénzünk, de szeretnék én is egészségeset enni." Nagyon összeszorult ilyenkor a szívem. Erre minden embernek joga van. Egészségeset enni. Dehát ez fogas kérdés. Ekkor jöttél te, Zita! Amikor együtt jártunk természetgyógyászatot tanulni, olyan örömmel meséltél mindig arról, hogy milyen jókat főzöl. Küldted is a recepteket emailben. Tudom, hogy imádsz főzni. Szeretsz kísérletezni, egészséges, finom ételeket készíteni és örömmel osztod meg a tudásodat másokkal. Ha jól emlékszem, nagyjából egyszerre ötlött fel bennünk a gondolat, hogy jó lenne egy főzőtanfolyamot tartani. Nagyon várjuk, hogy elkezdődjön! Már meg is van a kis lelkes csapat.

ZK: Hogyan akarjátok megvalósítani?
KN: A mi kis rehabilitációs műhelyünkben tartanánk a tanfolyamot. Hat alkalomra gondoltunk. Nagyon jó ötletnek tartom, amit javasoltál, hogy a hazai, szezonális, őszi/téli zöldség- és gyümölcs kínálat adta olcsóbb, de egészséges ételek elkészítését tanuljuk meg. Eközben, aki még nem ártotta bele magát a szakácstudomány rejtelmeibe, az is megtanulhatja az alap fogásokat és néhány ételt el fog tudni készíteni. Valamint beszélnénk a pácienseknek arról, hogy melyik zöldségben/gyümölcsben milyen vitamin található, miért érdemes fogyasztani, melyik ételt mivel érdemes párosítani, mik az egészséges táplálkozás alapismérvei.

ZK: Kaptok-e hozzá segítséget?
KN: 10.000 Ft áll a rendelkezésünkre a 6 alkalomra. Ez bizony nem sok. Arra gondoltam, hogy minimális hozzájárulást adjanak a betegek is - akinek van rá lehetősége - 200-200 Ft-ot alkalmanként. Persze a rokkant nyugdíjakból és a szociális segélyekből nem könnyű még ennyit sem kiszorítani.  Természetesen, ha a céljainkat valaki jónak találja, örömmel veszünk egy-egy csomag lisztet, fűszert, egy üveg olajat, vagy idény zöldséget, gyümölcsöt. Arra gondoltunk, hogy érdemes alkalmanként két fogást készíteni majd:  vagy egy levest és főételt, vagy főételt és desszertet, hogy sokféle étel elkészítését gyakorolhassák a páciensek.

Csoportkép a Margit Szigeten

ZK: Mikortól indul a projekt?
KN: Október 29 - december 3-ig tartana a tanfolyam péntekenként 16 - 19 óráig. Előre is köszönjük, hogy eljössz hozzánk és bevezeted ezeket a kedves embereket egy kicsit a főzés csodálatos világába.


Ha valaki úgy gondolja, hogy szívesen támogatná ezt a kis projektet bármilyen alapanyaggal (fűszerek, só, méz, tészta, liszt, zöldség, gyümölcs, stb.), kérjük, hogy a zizikalandjai@gmail.com címre írjon egy emailt az elérhetőségével; felvesszük vele a kapcsolatot.

Tök, póréhagyma és burgonya leves

Nagymamám mesélte, hogy tökből levest készített. Tőle kaptam az ötletet, hogy ezt a nem túl népszerű zöldséget nemes egyszerűséggel kiemeljem a tökfőzelék sanyarú helyzetéből és készítsek egy finom, meleg, krémes levest.

Tök, póréhagyma és burgonya leves

Hozzávalók:

- 1 db tök (az enyém kb. 20 cm hosszú volt és 12 cm átmérőjű), meghámozva, magját kivéve, felkockázva
- 4 db burgonya, meghámozva, felkockázva
- póréhagyma, 15 cm hosszú, felkarikázva
- 2 gerezd fokhagyma, felaprítva
- 2 evőkanál olívaolaj
- só, bors
- néhány szelet kenyér
- néhány szelet sajt

Egy közepes lábasban olívaolajon megdinszteljük a póréhagymát és a fokhagymát (kb. 2 perc). Hozzáadjuk a burgonya kockákat, pirítjuk néhány percet majd felöntjük 1-1,5 liter vízzel. Felforraljuk, majd hozzáadjuk a tököt is, közben sózzuk, borsozzuk. Amikor az összes zöldség megfőtt, botmixerrel pürésítjük a levest. Ha túl sűrűnek találjuk, hígítsuk még egy kevés vízzel.

A kenyérszeleteket sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, meglocsoljuk olívaolajjal majd 3-5 percig pirítjuk sütőben 170-180 fokon. Ekkor a kenyérszeleteket megfordítjuk, a még nem pirult oldalukra vékony sajtszeleteket helyezünk, visszatesszük a sütőbe addig, amíg a sajt a kenyérre olvad. Ezzel a sajtos ropogtatnivalóval tálaljuk levesünket.

Kals, az osztrák meseváros

Triesztből, a 36 fokos melegből, a tengerpartról hétfő délután Ausztria felé vettük az irányt. Az autópályáról letérve egy két órás szerpentines út várt ránk 2000 méter magasban. Az olasz-osztrák "határ" kávézójában mi voltunk az egyedüliek, akik rövidnadrágban, ujjatlan pólóban és papucsban voltak. Fáztunk is rendesen. Még két óra hegyen-völgyön át és végre begördültünk osztrák szálláshelyünk parkolójába. Egy frissítő zuhanyra vágytunk és egy finom vacsorára, amit a szomszédos hotel éttermében meg is kaptunk.

A Großglockner (a "Nagy Harang") - amelynek közelében található Kalsba érkeztünk -  a legmagasabb csúcsa a Hohe Tauern hegyláncnak és egész Ausztriának, sőt a keleti Alpoknak is. Sok hegymászót vonz ide, különösen a klasszikus jégútjai miatt az északi oldalában.

Másnap reggeli után a Kalser Glocknerstraße várt felfedezésre. Kals/Grossdorfból egy 7 km-es autóúton lehet feljutni (fizetős útszakasz, 6 euró) az 1920 méter magasan lévő Lucknerhaus-ig. Ennek parkolójában hagytuk az autót. Innen széles, jól járható turista úton lehet a völgyben felfelé haladni, közvetlenül a Ködnitz gleccserből elfolyó ugyanilyen nevű patak mellett. Kb. egy óra alatt elértük a 2241 méter magasan lévő Lucknerhütte-t.

Az idő elég esősre járt és mire felértünk el is kezdett szemerkélni az eső. Az az igazság, hogy mi teljesen felkészületlenül jöttünk el Ausztriába. Se esőkabátot, se túrabakancsot, se vízálló ruhát nem vittünk magunkkal. Nem igazán voltunk tisztában vele, hogy mi túrázni fogunk. Egyszerűbb kirándulásokra készültünk sima túracipővel. Szóval beültünk a hütte-be egy finom ebédre (meleg zöldséglevest és mákos gőzgombócot ettünk) az eső pedig elkezdett szakadni. I. tartotta bennem a lelket, ne aggódjak, ki fog tisztulni az ég és még a Großglockner csúcsát is látni fogjuk lefelé menet. Bíztam benne, pedig abban a pillanatban ez teljesen másképpen nézett ki.

Egy órás pihenőnk után az eső elállt és az ég kezdett kitisztulni. Irány lefelé! Figyelem, innentől kezdve boci invázió jön! :)

Mit csinál a nagyvárosból kiszabadult homo saphiens? Rácsodálkozik a természetre és negyed órát bámulja az oly régóta látott bocikat; izgatottan fotóz, hogy megörökítse a csodaszép tájat a boldog osztrák bocikkal. A levegőt haraptuk, a nap kisütött, az ég újra kék lett, a fű a zöld szín összes változatát felvonultatta. Ámultunk, bámultunk, gyönyörködtünk, energiával töltődtünk...

Háttérben a Großglockner csúcsa

Hazafelé megálltunk Kalsban, körülnéztünk a kisvárosban, megvettük a vacsorához valót. Este nem kellett álomba ringatni bennünket.

Kals

Folyt. köv. még több Kals és az út lezárása!

Paradicsomos spagetti padlizsán "golyókkal"

Egyik nap megkívántam a paradicsomos spagettit olyan kis édes fasírt golyókkal. Tanakodtam, hogy a húst mire cseréljem ki. A hűtőmben árválkodott négy kisebb padlizsán, amelyeket már időszerű lett volna felhasználni. Hmmm, talán ezekből össze lehet hozni… Az eredmény tökéletes lett.

Paradicsomos spagetti padlizsán "golyókkal"

Hozzávalók: 

Padlizsángolyókhoz:

- 4 db kisebb padlizsán vagy 2 db nagyobb
- 1 fej vöröshagyma, felaprítva
- 3 gerezd fokhagyma, felaprítva
- 2 szelet száraz kenyér, beáztatva
- teljeskiörlésű zsemlemorzsa
- fél csokor petrezselyem, felaprítva
- só, bors
- olívaolaj
Paradicsomszószhoz:
- 1 db 400 g-os paradicsom konzerv (ha egész paradicsomosat használunk, turmixgéppel/botmixerrel pürésítsük a paradicsomokat)
- 1 fej vöröshagyma, felaprítva
- 3 gerezd fokhagyma, felaprítva
- 6 levél friss bazsalikom, felaprítva
- só, bors
- olívaolaj
Spagettihez:
- 250 g spagetti
- só

A padlizsánokat mossuk meg, hosszában vágjuk félbe, tegyük a tepsibe belsejükkel lefelé, öntsünk rájuk egy kevés olívaolajat és süssük 170 fokon kb. 30 percig. A sütési idő felénél fordítsuk meg és a bőrükkel lefelé is süssük őket. A megsült padlizsánokat hagyjuk kihűlni, majd egy tálba kanalazzuk ki a belsejüket. Adjuk hozzá a vöröshagymát, fokhagymát, petrezselymet. A beáztatott kenyér szeletekből jól nyomkodjuk ki a vizet és ezt is adjuk a padlizsánhoz. Ízesítsük sóval, borssal, majd dolgozzuk össze a masszát. Ha túl lágynak találjuk, adjunk még hozzá beáztatott kenyeret vagy zsemlemorzsát. Akkor jó az állaga, ha gombócokat tudunk belőle formálni. Egyéni ízlésnek megfelelő méretű gombócokat formázunk a padlizsános masszából, megforgatjuk zsemlemorzsában és félre tesszük. (Nekem 24 db golyó lett belőle.)

Egy serpenyőben hevítsünk olívaolajat, dinszteljük meg a vöröshagymát, fokhagymát 3-5 perc alatt. Öntsük rá a paradicsomszószt, adjuk hozzá a bazsalikomot, sózzuk, borsozzuk és főzzük 10 percig, majd zárjuk el alatta a gázt.

Közben teflon serpenyőben, kevés olívaolajon elkezdhetjük kisütni a padlizsán golyókat. Állandóan forgassuk, hogy minden oldalukon szép barnára piruljanak.

Egy lábasban forraljunk sós vizet a tésztának és főzzuk al dente állagúra a spagettit. Szűrjük le és tegyük félre.

Tálaláskor szedjünk a tányérokba a spagettit, rá a paradicsomszószt és a tetejére helyezzünk néhány padlizsán golyót. Mennyei fogás, amellyel könnyen lenyűgözheted környezetedet!

Sütőtökös palacsinta

Az amerikai palacsinta örök kedvenc nálam (lásd jó néhány receptet). Most egy újabb változatot készítettem el. Sütőtököt raktam a tésztájába. Nagyon finom lett.

Sütőtökös palacsinta

Hozzávalók:
- egy kisebb sütőtök fele, kimagozva, megsütve, a héjából kikanalazva
- 50 g tönköly fehérliszt
- 50 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt
- 20 g vaj, olvasztva
- 2 dl kókusztej
- 2 db tojás
- 2 teáskanál sütőpor
- csipet só

- egy kevés natúr sajtkrém
- 3 szál friss kakukkfű
- juharszirup

A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéket egy csipet sóval habbá verjük. A többi hozzávalóból - sütőtök, kókusztej, lisztek, tojássárgája, vaj, sütőpor - sima tésztát keverünk, majd a tojásfehérjét lágyan hozzákeverjük. Teflonserpenyőbe kisebb adagot kanalazunk (2 adag is mehet egyszerre), közepes lángon megsütjük őket.

A palacsintákat ehetjük sósan és édesen is. A sajtkrémet összekeverjük a kakukkfűvel és megkenjük vele a palacsintákat vagy pedig egyszerűen csak juharszirupot öntünk a palacsintákra.

Megjelent a bezs.hu-n is. 

Sült céklás, kecskesajtos szendvics

Néhány fej céklám volt a hűtőben, amikből szerettem volna valami finomat készíteni, viszonylag egyszerűen. Társítottam a bordó színű céklákhoz színben passzoló hagymát, egy kis spenótot - ami már szintén elkészítésre várt a hűtőben -, maradék kecskesajtot és voiláááááááá. Született egy jó kis szendvics!

Sült céklás, kecskesajtos szendvics

Hozzávalók:
- 3 db közepes cékla
- 300 g spenót
- 1 db lilahagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 egész baguette
- kecskesajt, vékony szeletekre vágva
- só, bors
- olívaolaj

A céklákat meghámozzuk, kb. fél cm-es szeletekre vágjuk. Sütőpapírral kibélelt tepsire tesszük, sózzuk egy kicsit, meglocsoljuk olívaolajjal és 170 fokon 35-40 percig sütjük, amíg egy kicsit ropogósak lesznek. Közben a fokhagymát megpucoljuk, felaprítjuk, olívaolajon kicsit megdinszteljük, rádobjuk a jól megmosott, lecsöpögtetett spenótot, sózzuk, borsozzuk és pároljuk 8-10 percig.  A lilahagymát felkarikázzuk, ez nyersen kerül a szendvicsünkbe. 

A baguettetet 8-10 cm-es darabokra felvágjuk. Minden darabot megfelezünk. Először a vékony kecskesajt szeleteket tesszük rá, majd a párolt spenótból teszünk rá egyenletesen, jöhetnek a lilahagyma karikák és a végén a megsült cékla szeletek. Rátesszük a baguette tetejét és már fogyaszthatjuk is.

(A kész szendvicsről sajnos nincsen fotóm, mert már besötétedett, de újra elkészítem és majd feltöltöm ide.)