Vegán banános zöld turmix + a negyedik hét cukor nélkül és a nyeremények

Kicsit megkésve érkezik a negyedik cukormentes hét beszámolója, de örömmel jelentem, hogy sikeresen lezártuk a kihívást! Ha hiszitek, ha nem, vegyesek az érzelmeim. Nem volt hurrá és örömtánc, hogy végre újra ehetünk csokit, meg croissant, meg édes dolgokat. Inkább attól féltem, hogy ha újra elszaladna velem a ló, hogyan állítom majd meg?! Csakis önfegyelemmel és tudatossággal tudom. 

A hétvégén volt egy kis bűnözés, de a mai napon eddig nem ettem semmi cukrosat és tervezem, hogy nem is fogok. Igyekszem megtalálni az egyensúlyt, a harmóniát, hogy ne vigyem túlzásba a cukor fogyasztást, de ne is görcsöljek rá, ha véletlenül cukor kerül az étrendembe. Úgy gondolom, ha tudatosan odafigyelek rá, akkor mindez megvalósítható.

Az biztos, hogy az ízlelőbimbóink sokkal kifinomultabbak lettek. Minden sokkal édesebbnek tűnik, még egy banán és egy alma is, nem beszélve egy cukrászdai gesztenyepüréről (hétvégi bűnözés tapasztalata). Az egy hónap tapasztalata még az is, hogy nagyon sok minden ehető cukor nélkül! Vannak olyan sütemények, palacsinták, amelyeknél nem is hiányzik a cukor és egyéb édesítő, így hogy kipróbáltuk nélküle. Még szilvásgombócot is ettünk úgy, hogy anya cukormentes szilvalekvárját tettük a gombócokba. Elsőre élvezetesebb lett volna egy kis porcukorral megszórva, de másodszori evésre már nem hiányzott róla a cukor. És ez jó! Tettünk az egészségünkért, néhány gombát elüldöztünk a szervezetünkből és még tanultunk is!

A legjobban annak örülök, hogy rajtunk kívül sokan bevállalták a cukormentes kihívást és hősiesen végig is csinálták. Minden heti beszámolónál jeleztem, hogy ezt nyereménnyel fogom honorálni (nem  sorsolás lesz, hanem én fogok választani nyerteseket és nem biztos, hogy olyan személyeket, akik pontosan a mi "szabályaink" szerint jártak el). Eddig mindenről esett már szó, csak a nyereményekről nem, pedig lehet, hogy ösztönzően hatottak volna, ha hamarabb megosztom veletek. Mindenesetre most itt sorakoznak és várják a gazdáikat. Én pedig hagyok időt nektek, hogy aki esetleg elmaradt korábbi beszámolók vagy kommentek megírásával, az most pótolja és harcba szálljon a nyereményekért (feladat: néhány soros beszámoló komment formájában a heti bejegyzések végén vagy a saját blogokon megírt beszámoló linkjének az elküldése emailben).

1. ajándék: 3 részes sütő- vagy tálaló szett fonott alátétekkel (a nyertes személyesen veheti át Budapesten).

2. ajándék: Ernyey Béla-Balaton Dóra: Ünnepek és Hétköznapok című szakácskönyve (a nyertes személyesen veheti át Budapesten).

3. ajándék: egy adag cukormentes kókuszos datolya energia golyók (a nyertes személyesen veheti át Budapesten, de ezt az ajándékot akár postázom is).

Akik a negyedik cukormentes hétről beszámoltak:
- Boglárka - Önismereti kalandtúra
- Eszter (Dublinból csatlakozott a kihíváshoz), negyedik heti beszámoló
- Zsuzsa - Zsuzska receptjei

Azért a recept sem marad el...

Vegán banános zöld turmix

Hozzávalók 2 főre:
- 500 ml mandulatej (vagy egyéb növényi tej)
- 1 banán
- 1 maréknyi spenót (vagy mángold vagy leveleskel vagy egyéb semleges ízű zöld)

A hozzávalókat tegyük a turmixgépbe, turmixoljuk 5 percig. Ha túl sűrűnek találjuk, hígítsuk még egy kevés mandulatejjel.

Hétköznap reggelente szinte mindig valamilyen turmixot, smoothie-t iszunk és a délelőtt folyamán is csak gyümölcsöt fogyasztunk, vizet valamint teát iszunk. Rengeteg változatot készítettem már korábban, vannak olyanok is, amelyek nem kerültek fel a blogra. Ez egy nagyon egyszerű, tartalmas változat, érdemes kipróbálni.

Téli vitaminpótlás frissen préselt levekkel (1. rész)

Télen is van lehetőségünk nyersen fogyasztani zöldségeket és gyümölcsöket, azonban a választék lényegesen kisebb, mint a tavaszi-nyári időszakban. Mibe harapunk bele szívesen, ami ráadásul nyers is? Biztosan olyanba, ami lédús, édes vagy édeskés az íze. A gyümölcsök közül talán az alma, körte a legnépszerűbb a hazai, itthon termő választékból; déli társaikat tekintve pedig a narancs, a mandarin, a grapefruit, a banán és a citrom. Én legalábbis ezeket eszem/iszom a leggyakrabban. Ami a zöldségeket tekinti, kevés az olyan szezonális fajta, amelyet szívesen eszünk meg nyersen, igaz? Répa, karalábé, hagymafélék nálam lecsúsznak nyersen, de a céklának biztosan nem esik neki senki (vagy a sütőtöknek, de erről majd a következő bejegyzésben).

A gyönyörű rubinvörös gumós zöldség pedig édes, tápanyagokban gazdag; élelmi rostot, folsavat, káliumot,  magnéziumot, A, B1, B2 és C vitamint tartalmaz. Vörös színe szinte egyértelműen adja kiváló vérképző hatását, így nyersen salátaként vagy léként fogyasztva segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, bizonyos helyeken még kiegészítő gyógymódként is ajánlják vérszegénység esetén. A céklában található cukor könnyen hasznosítható, így gyors energiaforrást jelenthet a szervezetnek. Jelentős szerepe van a méregtelenítésben, és egyensúlyban tartja a szervezet sav-bázis egyensúlyát. Rendszeres fogyasztásával közérzetünk javulhat.  A szervezet a zöldségek közül a céklából tudja kinyerni a legtöbb vasat. (Még többet a cékláról itt és itt.)

A cékla beltartalmi értékeit akkor őrizhetjük meg leginkább, ha nyersen fogyasztjuk, de ha túl erősnek találjuk a "földes" ízét, akkor a legjobb, ha héjastul sütjük meg. A vízben történő főzés során ugyanis a cékla folsavtartalmának (vízoldékony B vitamin) egy része átkerül a főzőlébe.

Nekem sem volt könnyű megszokni a földes ízt, ezért két dolgot alkalmazok. Ha köretként a főétel (mondjuk gombapöri nokedlivel :)) mellé valami szezonális nyerset szeretnék enni, akkor fogok egy nagy fej céklát, robotgéppel felaprítom (lehet reszelni is), facsarok rá jó sok citromlevet (1 citromét, de persze ez ízlésfüggő), meglocsolom jó fajta olívaolajjal, sózom, borsozom és hagyom állni legalább egy fél órát. Összeérnek az ízek, így egy enyhén savanykás nyers cékla salátát tudunk fogyasztani a főételünk mellé. Ezt tovább fokozhatjuk úgy, hogy a nyers céklás salátánkat joghurtba keverjük, esetleg hozzádobunk egy gerezd felaprított fokhagymát és már kész is a cékla tzatzikink, ami kiváló köret vagy ropogós kenyérre feltét és biztos vitaminforrás bomba.

A másik megoldás, hogy zöldség- és gyümölcscentrifugával kipréselem a levét, gyümölcsökkel összekeverem és máris enyhült a földes íz. Most egy ilyen frissen préselt lének jön a receptje.

Barátkozzatok a céklával, ő nagyon szeret bennünket. Csodaszép színe pedig nyugtató hatással van idegeinkre. Biztosan tudom... teszteltem! :)

Frissen préselt vörös démon juice

Hozzávalók 2 főre:
- 3 db kis cékla, meghámozva
- 2 db alma, kimagozva
- 1 db narancs, meghámozva
- kis darabka gyömbér (kb. 1,5 cm hosszú), meghámozva
- 1/2 citrom kifacsart leve

Gyümölcscentrifugán préseljük át a céklákat, almákat, narancsot és gyömbért. Adjuk a kipréselt léhez a citromlevet, keverjük el és öntsük poharakba. Azonnal fogyasszuk.

Tipp: ha először készítjük és iszunk ilyet, hígíthatjuk a kész levet egy kevés vízzel, hogy ne extra dózisban kapjuk a zöldségtől, gyümölcsöktől édes, a gyömbértől viszont enyhén csípős levet.

Csokilikőr

Három napja beköltöztem a konyhába, gyártom az ajándékokat. Alig mozdulok ki onnan... a számítógéphez is ma ültem le először, hogy kitegyem még gyorsan karácsony előtt ezt a receptet. Utána újra konyha: vegán trüffel golyók gyártása, vegán narancsos sütőtök kenyér sütése vár még rám, aztán csomagolás, pakolás, utolsó simítások és valamikor éjszaka ágyba fogok kerülni, reményeim szerint. Karácsonykor nagy közös főzések, sütések anyával, szóval legközelebb december 27-én lesz időm pihenésre. De nem panaszkodom, szeretem az ilyen kreatív kihívásokat!

Néhány szó erről a csodás ajándékról. Már tavaly is megcsináltam apának és öcsémnek, noha tömény csokoládé és tejszín tartalma miatt női italnak is kiváló. Köszönet a receptért a Tearoom-os lányoknak. Nagyon egyszerű elkészíteni, így érdemes kipróbálni. Kiváló ajándék bármilyen alkalomra.

Csokilikőr 

Hozzávalók fél literhez:
- 100 g 70%-os csokoládé
- 150 g nád porcukor (kristálycukor is használható, de a por gyorsabban elolvad)
- 200 ml tejszín
- 250 ml fehér rum
- 4 evőkanál cukrozatlan kakaópor, szitálva
- kapcsos üveg

Egy lábasban keverjük össze a tejszínt a porcukorral és a kakaóporral. Alacsony lángon melegítsük fel, majd adjuk hozzá a kockákra tördelt csokit. Folyamatos kevergetés mellett olvasszuk fel a csokit, majd vegyük le a tűzhelyről és hagyjuk langyosra hűlni. Öntsük hozzá a rumot és keverjük el.

Apró szemű szűrőn át töltsük bele az üvegbe és tároljuk hűvös helyen. Ha kicsit besűrűsödne, hígítsuk rummal. Alkoholtartalmánál fogva sokáig eláll.

Vegán forró fűszeres kakaó hideg estékre

Jól hangzik a cím, ugye? Ez a meleg kakaó átjárja testünket, lelkünket, felmelegít bennünket a fűszerekkel együtt. A szavaim helyett pedig álljon itt egy rövid történet az Erőleves a Léleknek c. könyv sorozat egyik kötetéből. Kortyolgassátok a kakaót és olvassátok el közben ezt a történetet. Garantálom, hogy a végére a lelketek is meleg lesz. (Aki egyből a receptet szeretné, az ugorja át a történetet.)

Bobbie Probstein: Megmarad a szeretet

"Valahányszor apámmal beszélgettünk, mindig azzal kezdte:
- Mondtam már ma, hogy mennyire szeretlek?
Magam is erősen kötődtem hozzá, s idősebb korában, ahogy ereje szemlátomást fogyni kezdett, még inkább egymáshoz nőttünk - ha ez egyáltalán lehetséges.
Nyolcvankét évesen felkészült a halálra, én pedig tudomásul vettem, hogy ez megváltja szenvedéseitől. Mindketten beláttuk, hogy elérkezett az idő. Együtt sírtunk és nevettünk, fogtuk egymás kezét, aztán azt mondtam:
- Apa, ha majd elmentél, üzenj odaátról!
Nevetett a képtelenségen, sohasem hitt a halál utáni létben. Őszintén szólva én sem igazán, bár addigra már számos tapasztalat győzött meg arról, hogy lehetséges valami jelet kapni "a túlsó partról". 
Abban a pillanatban, amikor elvitte a szíve, szinte én is ugyanazt a szorító fájdalmat éreztem a mellkasomban. Később sokat bánkódtam, mert a józan kórházi előírások nem engedték, hogy akkor is a kezét fogjam, amikor csendben elment.
Nap nap után imádkoztam, hogy halljak felőle, de nem történt semmi. Lefekvéskor abban reménykedtem, hogy álmomban láthatom. Hosszú hónapok teltek el, de nem éreztem mást, csak a gyászt az elvesztése miatt. Anyám öt évvel azelőtt hunyt el Alzheimer-kórosan, és bár felnőtt lányok apjának tudhattam magam, mégis egészen elárvultam.
Egy alkalommal épp a masszőrt vártam a gyúrópadon fekve, mikor a csöndes, félhomályos helyiségben elfogott a vágyódás apám után. Eszembe jutott, hogy talán telhetetlenség jelet várnom tőle. Észrevettem, hogy egészen felfokozott tudatállapotba kerültem, képes lettem volna hosszú számoszlopokat fejben összeadni. Átfutott az agyamon, hogy talán csak álmodom, de beláttam, hogy ennél éberebb már nem is lehetnék. Csodálatos békesség szállt meg, gondolataim mintha sima víztükörre hulló cseppek lettek volna. Egyre üzenetet várok odaátról, villant az elmémbe. Ideje véget vetnem ennek.
Hirtelen anyám arca jelent meg előttem, amilyennek akkor láttam, mielőtt a pusztító betegség megfosztotta értelmétől, személyiségétől és ötven kilójától. Gyönyörű ezüst haja koszorúzta kedves arcát. Annyira valóságosnak tetszett, hogy akár meg is érinthettem volna. Úgy festett, mint tizenkét évvel korábban, amikor a leépülés még meg sem kezdődött. Még kedvenc parfümje illata is megcsapta az orromat. Mintha várt volna valamire, én pedig elcsodálkoztam, hogy őt látom, pedig apámra gondoltam. Furdalt a lelkiismeret, amiért ő nem hiányzott annyira.
- Jaj, mama - szólaltam meg végül -, úgy sajnálom, hogy annyira szenvedtél attól a borzalmas betegségtől!
A feje kicsit oldalra billent, mintha megjegyzésemet fontolgatná, azután elmosolyodott, és nagyon határozottan kijelentette:
- A szeretet megmaradt nekem.
Ezzel eltűnt. 
Egyszerre didergető hideg támadt a szobában, a csontomig hatolt a felismerés, hogy csak a szeretet számít, amit adunk és kapunk, s emlékeinkben sem marad más. A szenvedés elmúlik, a szeretet megmarad.
Anyám szavait a szívembe véstem, soha életemben nem hallottam fontosabbat.
Apámtól azóta sem kaptam jelet, de tudom, hogy egyszer, amikor majd legkevésbé számítok rá, felbukkan előttem az öreg, és megkérdi:
- Mondtam már ma, hogy mennyire szeretlek?"

A háttérben látható kekszek receptje is jön hamarosan! :)

Vegán forró fűszeres kakaó

Hozzávalók 2 főre:
- 500 ml mandulatej
- 2 evőkanál cukrozatlan kakaópor
- 2 evőkanál juharszirup (ízlés szerint édesíthető mézzel, rizs- vagy agavésziruppal is)
- 1/2 teáskanál fahéj
- csipet só
- néhány csipet cayenne bors

Egy lábasban a mandulatejet melegítsük fel. Tegyünk egy-egy evőkanál kakaóport a bögrékbe és egy-egy evőkanál meleg mandulatejjel keverjük csomómentesre. Keverjük a mandulatejhez a sót, a fahéjat és a cayenne borsot, majd öntsük fel a bögrékben lévő kakaót a forró fűszeres mandulatejjel.