A tavalyi évem utazás szempontjából igen szerényre sikeredett. I.-vel pedig nagy utazók vagyunk, mégsem sikerült eljutnunk külföldre. Széles kis hazánkban csak
Hollókőn,
Dobogókőn töltöttünk el néhány napot és a Velencei tóhoz kirándultunk egy párszor. Azon vagyok/vagyunk , hogy ez az idei évben ne így legyen! Már az elején belehúzok, így remélem a folytatás sem marad el!
Jackfruit (a világ legnagyobb gyümölcse, egy-egy példánya 40 kilót is nyomhat!), baby banán és lime
Péntek
Jucival már utaztunk egyszer-kétszer együtt és rájöttünk, hogy közös az ízlésünk utazás terén. Így most beiktattunk év elejére egy bécsi hétvégét jó sok programmal. Lakhatásunk egyszerű volt - Juci holland barátjának az első kerületi lakásában -, az odajutás viszont nem annyira. Az út kalandosan indult... Az indulás előtt három nappal "kiugrott a fejemből" (hogy került oda?) az a gondolat, hogy Budapesten hagyjuk a bécsi lakás kulcsát és majd nem lesz hol aludnunk, a lépcsőházban csövezünk első éjszaka fagyosan, másnap pedig hazajövünk. Hát ez majdnem így történt, de még időben jött a felismerés! Pénteken, a tervezett indulásunk előtt 70 perccel Juci felhív a munkahelyéről, hogy gáz van... a kulcsot a lakásában hagyta :) és valahogy haza kell még mennie érte, de én közben induljak el az állomásra megvenni a jegyeket. Jegyvásárlás megtörtént, azonban az indulás a tervezettnél csak egy órával később, ugyanis nem sikerült időben felvenni a bécsi lakáskulcsot. A vonatutat végig beszélgettük, így gyorsan eltelt. Az este igazi chill-out volt, otthon töltöttük néhány pohár bor társaságában.
Frissek, ropogósak!
Szombat
Másnap a reggeli elfogyasztása után régi álmom vált valóra, ugyanis a
Naschmarkt volt első állomásunk. A Naschmarkt Bécs híres piaca, ami mára turista látványossággá nőtte ki magát. A piac az Operaháztól négy utcányira található és minden kapható, ami szem-szájnak ingere, avagy maga a Földi Paradicsom! A piac kb. két hektárnyi területen fekszik és a világ minden tájáról érkeznek ide megvásárolható zöldségek és gyümölcsök. Amikkel először találkoztam: jackfruit, főzőbanán, mangosztán, rambután, tamarind, physalis (egyik fajtája a földi cseresznye), kaktuszfüge, sárkánygyümölcs, chirimoya, manióka, licsi, jamgyökér. Ezek egy részéről már hallottam, de fogalmam sem volt, hogy hogyan néznek ki; a többi pedig teljesen ismeretlen volt számomra. Persze internetes segítség kellett ahhoz, hogy kinyomozhassam, miket is láttunk a piacon!
Sárkánygyümölcs
Kapható még: friss ropogós pékáru, sajt, egyéb tejtermékek, hús, italok, fűszerek, kenyérre kenhető krémek, friss tészta, magvak, édességek. Ha pedig nem találsz valamit, azt biztos beszerzi neked valaki! :) Innen átsétáltunk a bolhapiac részhez, ahol antikok, bőráruk, konyhai edények, evőeszközök, ékszerek, könyvek, lemezek, limlomok és kincsek várják gazdájukat. Néhány rusztikus konyhai eszköz beszerzése után úgy döntöttünk, hogy inkább hazavisszük szerzeményeinket, hogy a további városnézést ne "nehezítsék".
Az enyhén szemerkélő eső miatt utunk a
MOMUK-ba (Museum Monderner Kunst) vezetett, ahol az összes kiállítást (
Gender Check - Feminity and Masculinity in Eastern European Art,
Zoe Leonard Photograps) megnéztük (belépődíj: 9 euró). Mire kiértünk még mindig esett és már kezdett is besötétedni, így inkább a városnézés helyett a
Mariahilfer strasset választottuk. Üzletből üzletbe jártunk, de nem néztünk a pénztárcánk fenekére! :) Az estét otthon a mexikói vacsora elkészítésével és egy finom toscan vörösbor elfogyasztásával töltöttük. A menünk korianderes kukorica krémleves (recept jön ide a blogra) és burrito volt. Nagyon jól sikerültek! A desszertbe már nem ástuk bele magunkat, így a jól bevált osztrák Mozart golyókból ettünk néhányat.
Demel cukrászdai szépségek
Vasárnap
Vasárnap időben keltünk, hogy jusson idő mindenre, amit szerettünk volna megnézni. A hét utolsó napján az üzletek, kávézók, éttermek zárva vannak Ausztriában, csak néhányat lehet nyitva találni. Sétánkat a
Hunderwasser háznál kezdtük, onnan a
Stephansdomhoz metróztunk. A dómba ingyenes a belépés és kívülről éppen felújítás alatt áll. Sétánkat a Grabenen folytattuk egészen a
Hofburgig. Megnéztük még a
Parlamentet és a
Városházát. Állomásunk utolsó helye
Sigmund Freud lakóháza volt (belépődíj: 7 euró). Lenyűgöző könyvtára volt Freudnak, érdemes megnézni. Bécsi hétvégénket a Freud Múzeum közelében lévő
Café Bergben zártuk le, ahol vasárnap lévén mindenki bruncholt, vagyis reggelizett órákon át, beszélgetett majd a végén pezsgőzött. Mi azonban meleg croissant fogyasztottunk lekvárral, ami annyira finom volt, hogy megígértük a pincérnek, még visszatérünk hozzájuk! :)
The shrink in need of a shrink? :)
