Pages

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. augusztus 20., hétfő

Cukkinis ricottás pirítós

Bejegyezte: Zizi dátum: 6:07 3 megjegyzés

Ezt a bejegyzést már augusztus 12-én előkészítettem, hogy majd a balatoni nyaralás alatt befejezem és kiteszem. Aztán mégse így történt. Ha hiszitek, ha nem, élvezet volt kivonulni a mátrixból... könyvet olvastam (sokat!), barátokkal találkoztunk, teraszon reggeliztünk és gyertyafényes vacsoráztunk. Friss levegőn enni, falatozni, jó bort kortyolgatni, csendben lenni, egymásra nézni, mosolyogni, hallgatni a madarakat csiripelni... ez az igazi nyugalom, a teljes kikapcsolódás, amikor tényleg az ízeket érezzük és élvezzük.



Nem mentünk étterembe, inkább minden este főztem valami egyszerűt, valami finomat. Az esetek többségében az éttermekben még mindig a rántott sajt, rántott gomba, sajtos tejfölös tészta a vegetáriánus választék. Szeretem ezeket az ételeket is, de elég ritkán kívánom meg. 

A strandon viszont nem hagytuk ki a lángost, a kakajós (igen j-vel) palacsintát, a vegetáriánus hamburgert és a főtt kukoricát, Badacsonyban pedig a jó bort a hegy legtetején, ahonnan fantasztikus a kilátás a magyar tengerre!


Ez a pirítós meg csak jött. A kis parcellánkon termett a cukkini és a paradicsom is és valami egyszerűt akartam összedobni. Vettem hozzá ricottát... éreztem, hogy a piros-fehér-zöld jó választás lesz. Friss bazsalikommal és petrezselyemmel fűszereztem. Igazi nyári esti vacsora egy pohár finom fehérbor mellé!


Cukkinis ricottás pirítós

Hozzávalók 2 főre:
- 1 közepes cukkini, kockákra vágva
- 20 db koktélparadicsom, félbe vágva
- 250 g ricotta
- 1 kis fej lilahagyma, felkockázva
- 2 teáskanál dijoni mustár
- fél csokor petrezselyem, felaprítva
- 10 levél bazsalikom, felaprítva
- néhány szelet kenyér
- só, bors
- olívaolaj

Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral. Egy tálban keverjük össze a cukkinit a paradicsommal, sózzuk, borsozzuk és locsoljuk meg két evőkanál olívaolajjal. Öntsük ezt a tepsire és 180 fokon süssük aranybarnára (kb. 10-15 perc).

Közben egy tálban keverjük össze a ricottát a lilahagymával, a dijoni mustárral és egy kevés sóval és borssal.  A kenyérszeleteket pirítsuk meg, kenjük meg a ricottás keverékkel és kanalazzunk rá a sült paradicsomból és cukkiniből. Szórjuk meg petrezselyemmel és bazsalikommal.

Jó étvágyat!



2012. április 10., kedd

Hétvégi ízmorzsák

Bejegyezte: Zizi dátum: 10:56 3 megjegyzés

Nyilván az elmúlt hétvége a húsvét jegyében telt, így többnyire húsvéti ízmorzsákat hoztam nektek. Még éppen sikerült elcsípnem Szegeden a tulipánfák virágzását. Már sok-sok szirom lehullott, de még volt néhány a fán, így tudtam képeket készíteni. Szegeden mindenki tulipánfáknak ismeri őket. Aztán elbizonytalanodtam, amikor jó néhány helyen magnóliaként láttam leírva a nevüket. Utánanéztem, hogy mi a különbség a kettő között... A különbség a tulipánfa és a liliomfa között az élőhelyük: a tulipánfa Észak-Amerikában honos, míg a liliomfák Ázsiában és Kínában élnek, de mindkét növény a magnóliák családjába tartozik. Persze ezek a fák Európában is megtalálhatók.


És akkor jöjjenek az ízmorzsák...

Anyukám szuper finom, puha és foszlós kalácsa, amely verhetetlen. Továbbra is vezeti a kalács toplistámat és töretlenül az első helyen áll.


Nem tudtam betelni a tojások és a kalács fotózásával... :)




Jöhet egy kis cappuccino?


Reggeli az ágyban. Ilyen is régen volt már, de most sort kerítettünk rá. Ti mikor reggeliztetek utoljára ágyban?


A hétvége nem múlhatott el sütések nélkül. Gyorsan összedobtam egy vegán mogyoróvajas kekszet. I-nek a szülinapjára pedig torta helyett cupcake-et sütöttem. Mandulás kókuszos muffinok, a tetejükre pedig vegán csokoládés kókuszkrém került. Életemben először csináltam vegán krémet a muffinok tetejére. Nagyon jól sikerült.



A kertészkedést is megkezdtük végre a kis parcellánkon a Lecsós Közösségi Kertben. Felástuk a mini kertet, megtrágyáztuk és vetettünk tököt, cukkinit, mángoldot, fokhagymát, répát, retket, zöldbabot, kaprot és koriandert. Most már csak esőért és sok-sok napsütésért imádkozunk, hogy fejlődésnek induljanak a magok. Lesz még paprika, paradicsom és, ha minden jól megy rebarbara is. Majd lesz beszámoló a fejleményekről.


A fák virágainak rózsaszín szirmaiba pedig minden tavasszal belezúgok...




2011. november 7., hétfő

Vegán sütőtök torta vaníliás kókuszkrémmel és pirított mogyoróval

Bejegyezte: Zizi dátum: 4:45 3 megjegyzés

A szülinapomon pont túráztunk a Bakonyban, így nem tudtam megsütni ezt a finom tortát, amit kinéztem magamnak még szeptember végén. Egy évvel korábban a Mecsekbe mentünk kirándulni egy héttel később és akkor már a természet citromsárgába, narancssárgába, pirosba, barnába öltözött. Az idén, bármerre túráztunk, szinte minden még zöld volt. 


Három nap alatt kb. 50 kilómétert teljesítettünk. A fáradalmakat Bakonybélben a Bakony Hotelben pihentük ki. A falu végén, egy erdő közepén található a hotel, igazán romantikus környezetben. A megdolgoztatott, fáradt izmokat a finn és az infraszaunában tudtuk ellazítani.

A hotel vezetője és a személyzete maximálisan a vendégekért dolgozik. Csoportunknak egyik délutánra kenyérsütést, kemencés lángos, valamint pizza sütést, forralt borozást szerveztek, ahol maga a hotel vezetője, István formázta a kenyereket és pizzákat. A vegetáriánusoknak, vegánoknak külön főztek igen fantáziadúsan! Vegetáriánusként megemelem a kalapom a konyha előtt, ugyanis ritkaság ma Magyarországon, hogy a paradicsomos tésztán, rántott sajton és gombán kívül mást is készítenének (tisztelet a kivételnek).




Utolsó napunkon, a szülinapomon pedig meglátogattuk a Káptalantóti Liliomkert piacot és a balácapusztai római villagazdaságot. Régi álmom volt a piacra eljutni, szóval ez nekem ajándék volt. Sokat fotóztam, majd írok róla egy külön bejegyzést.

Ha még itt vagytok, akkor jön a recept... szóval szülinapi torta, vegán, különleges, finom. Néha azt kívánom, hogy bárcsak valaki megsütné a szülinapi tortámat. Persze élvezem az új ízek felfedezését, az új dolgok kipróbálását, de jó lenne, ha egyszer egy gasztroblogger kívánsága is titokban teljesülne. :)

A recept a My New Roots blogról származik, néhány dolgot változtattam rajta.


Vegán sütőtök torta vaníliás kókuszkrémmel és pirított mogyoróval

Hozzávalók:
Tortához:
- 1 és 1/2 bögre sütőtökpüré, villával pépesítve
- 1/2 bögre juharszirup (vagy méz)
- 2 db érett banán, villával pépesítve
- 1 evőkanál almaecet
- 6 evőkanál kókuszolaj
- 2 bögre teljeskiörlésű tönkölyliszt, szitálva
- 1 bögre tönköly fehérliszt, szitálva
- 1 teáskanál sütőpor
- 1 teáskanál szódabikarbóna
- 2 teáskanál őrölt gyömbér
- 1 teáskanál őrölt kardamom
- 1/2 teáskanál őrölt szegfűszeg
- 1/2 teáskanál őrölt szerecsendió
- 1/2 teáskanál tengeri só
- 1 evőkanál fahéj
- 2 evőkanál chia mag (opcionális)
Krémhez:
- 3 db konzerv kókusztej
- 1/4 bögre méz
- 1 bögre pirított mogyoró, durvára aprítva
- 1 vaníliarúd kikapart magjai

Tegyük a kókusztejet hűtőbe legalább 3-4 órára. A sütőtököt süssük meg 180-200 fokon kb. 45-60 perc alatt. Hagyjuk kihűlni, majd kanalazzunk ki 1 és 1/2 bögrényi tökhúst. A mogyorót száraz teflon serpenyőben pirítsuk meg kb. 5 perc alatt. Hagyjuk kihűlni, majd a felesleges héjat dörzsöljük le a szemekről és aprítsuk durvára.

A krém elkészítéséhez nyissuk ki a konzerv kókusztejeket. Kanalazzuk le a tetejéről a kissé megkeményedett kókuszkrémet. A folyékony részt tegyük félre és használjuk fel levesek, sütik ízesítéséhez vagy egy ilyen babos étel elkészítéséhez. Egy tálban keverjük össze a kókuszkrémet a mézzel és a vaníliával. Keverjük simára, majd tegyük a hűtőbe, hogy egy kicsit megkeményedjen.

A tortához egy nagy tálban keverjük össze a száraz hozzávalókat: lisztek, sütőpor, szódabikarbóna, gyömbér, kardamom, szegfűszeg, fahéj, szerecsendió, só és chia mag. Egy másik tálban keverjük össze a nedves hozzávalókat: sütőtökpüré, banán, juharszirup, kókuszolaj, majd a végén az almaecet. Öntsük a száraz hozzávalókat a nedveshez, folyamatosan kevergetve, amíg sima tésztát kapunk. Öntsük az egészet egy kerek sütőpapírral kibélelt formába (22 cm átmérőjű). Süssük a tortát 175-180 fokon kb. 35-45 percig. Végezzünk tűpróbát mielőtt kivesszük (akkor jó, ha a tűre nem ragad már semmi a tésztából).

A kihűlt tortát vegyük ki a formából. Ha kicsit púpos lett a teteje, akkor vágjunk le belőle egy keveset, hogy sima legyen és a krém megmaradjon rajta. Vágjuk félbe a tortát. Kenjük meg a kókuszkrémmel, szórjuk meg mogyoróval, majd tegyük rá a tetejét. Ismételjük meg, vagyis újból kenjük meg krémmel és szórjuk a tetejére a maradék mogyorót. Ha marad krém, eltehetjük a hűtőbe nasinak. :)

Happy birthday to me! :)



2011. május 31., kedd

Vegán vaníliás-eperkrémes kenyér és egy újabb börzsönyi kirándulás

Bejegyezte: Zizi dátum: 23:30 3 megjegyzés


Múlt vasárnap egy csapat lánnyal és három blökivel Nagymaros környékére mentem túrázni. Áprilisi húsvéti túránk első napjához hasonló útvonalat jártunk be, melynek végén nem maradhatott el a jól megérdemelt nagymarosi kézműves fagylalt.

Gesztenyeméz, erdei gyümölcs, vanília


Retro

 Fáradt blökik a túra végén :)

A kiránduláson ott volt két vegán barátnőm is, így igyekeztem olyan ételeket magammal vinni, amelyekkel őket is meg tudtam kínálni. Kenyér sütiből már elég sok félét gyártottam... természetesen a földiepres változat sem maradhatott ki. Először kísérleteztem lenmag + víz keverékével, amely segíti a vegán sütemények egyben tartását tojás híján. Egy évvel ezelőtt azt mondtam, hogy engem nem érdekel ez a lenmagos cucc, beleütök egy tojást a sütibe és kész. Ma már ott tartok, hogy élvezem a vegán sütikkel való kísérletezgetést. A túra többi tagja nem volt vegán, de még csak vegetáriánus sem. Elismerően fogyasztottak ők is a sütiből. :)

Mi otthon bazsalikomos tejszínhabbal ettük. Ha jól tudom a  szójatejszín ugyanúgy felverhető, mint a normál tejszín, szóval a vegánok készítsenek hozzá szójatejszínes habot.


Vegán vaníliás-eperkrémes kenyér

Hozzávalók:
- 2 bögre tönköly fehérliszt
- 1/2 bögre teljeskiörlésű tönkölyliszt
- 1/3 bögre nádcukor
- 1/2 bögre kókuszzsír, felolvasztva
- 3/4 bögre zabtej
- 1 teáskanál szódabikarbóna
- 1 teáskanál sütőpor
- 1 evőkanál lenmag
- 3 evőkanál víz
- 20 db eper, botmixerrel pürésítve
- 1 vaníliarúd kikapart magjai
- 2 dl tejszín
- 6-8 levél bazsalikom, felaprítva


Mozsárban törjük össze az egy evőkanálnyi lenmagot, tegyük bele egy kis tálkába és adjuk hozzá a 3 evőkanál vizet. Hagyjuk állni legalább egy órát, amíg zseléssé, nyákossá válik. Melegítsük elő a sütőt 180 fokra.  Egy tálban keverjük össze a száraz hozzávalókat: lisztek, szódabikarbóna, sütőpor. Egy másik tálban keverjük össze a zabtejet a nádcukorral, majd adjuk hozzá a kókuszolajat, a vaníliát és a vizes lenmagot. Öntsük a nedves hozzávalókat a szárazhoz és spatulával keverjük simára a tésztát. Öntsük hozzá a pürésített földiepret és keverjük át újra. Az így kapott csodaszép rózsaszín tésztát öntsük szilikon püspökkenyér formába (én egy 25 cm hosszút használok) és süssük 175-180 fokon kb. 40-50 percig. Fogpiszkálóval ellenőrizzük, hogy a sütink tényleg jól átsült-e.

A tejszínt verjük fel habbá, adjuk hozzá a bazsalikomot és kanalazzunk a süti szeletek tetejére egy keveset. Szervírozzuk eperrel.



2011. április 26., kedd

Húsvét a Börzsönyben

Bejegyezte: Zizi dátum: 6:39 5 megjegyzés

A húsvéti hosszú hétvégét a Börzsönyben töltöttük túrázással. A Börzsöny Pest és Nógrád megyében található és az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. Legmagasabb csúcsa Csóványos (938 méter), ahonnan csodás kilátás nyílik a Dunakanyarra és egész Börzsönyre, amelynek nagy része nemzeti park.

Nagy gasztro élményekben nem volt részünk, noha a szállásunk, a Márton Fogadó Nagyorosziban fantasztikus szobákat biztosított a pihenésre, gasztronómiailag a hagyományos magyaros konyhát viszik. Elismerésül szolgált viszont, hogy minden este igyekeztek a vegák igényeit is kielégíteni egyszerű, hagyományos fogásokkal. Ez a túra nem is igazán az evésről szólt, hanem a pihenésről, relaxálásról, mozgásról és kellő mennyiségű friss levegő beszívásáról... noha egy-egy gasztro gyöngyszembe még így is belefutottunk.


Első nap: Zebegénytől Nagymarosig

Első napunkon a 11 km-es túrát a Dunakanyar egyik festői szépségű településén Zebegényben kezdtük. Egy egyszerű kezdés után azonnal belevágtunk a sűrűjébe és a közepesnek kiírt útvonal egyből nehézre váltott a meredekebb, sziklás szakaszok megmászása közben. Több pihenőt beiktatva végül eljutottunk a Julianus barát toronyhoz, ahonnan a kilátás kárpótolta minden fájdalmunkat, fáradtságunkat. Festői és leírhatatlan volt.



Innen sétáltunk be Nagymarosra, ahol az első gyöngyszembe futottunk bele. Kézműves Fagyizó és Csokoládé Bolt. Nekem, mint gasztrobloggernek egyből felcsillant a szemem, hogy itt már pedig nem egy egyszerű fagylaltot fogunk megkóstolni. Igazam lett. :) A választék nem volt túl nagy, hat féle ízből lehetett választani és több féle tölcsérből. Vaníliát, csokoládét és szedret választottam csokis szélű tölcsérrel. Vaníliát ritkán szoktam kérni, de most megkívántam. Ez az az íz, amelyik minden esetben fontos mérője egy fagylaltozónak. Jelesre vizsgázott, akárcsak a csokoládé és az szeder, amely olyan, mintha egy júniusi friss lédús szederbe haraptunk volna bele. I. első körben vaníliát, csokoládét és epret kért. Annyira ízlett neki, hogy bevállalt egy második kört egy gombóc vaníliával és egy gombóc szederrel.


Csokoládé vásárlás közben megtudtuk, hogy a tulajdonos mindene a fagylaltozó és a csokoládé bolt. 1932-ben nyitotta meg a nagyapja, ám a háború után államosították az üzletet. A tulajdonos évekig kutatott, nyomozott információk, receptek után, majd 1989-ben nyitotta meg újra az üzletet. Termékeik adalékanyag, színezék és aroma mentesek. Ha ezen a környéken járunk, érdemes hozzájuk feltétlen betérni.



Második nap: Drégelypalánk - Hont - Nagyoroszi

Második napunkon egy újabb 11 km-es túra várt ránk. A kirándulást Drégelypalánkon kezdtük.  Hogy miről híres ez a település? A híres várkapitány Szondi György 1552-ben 146 katonájával hősiesen tartotta fel négy napig Ali pasa 10000 fős seregét, miután mind egy szálig elestek a Drégelyvárnál. A faluban ennek tiszteletére létrehozott emlékkiállítást tekintettük meg, valamint a ház udvarán található pajtát, amely tele volt régi használati tárgyakkal. 




Második gasztro gyöngyszemmel is itt találkoztunk. A múzeum "gondozójától" megtudtuk, hogy a környék ribizli, málna, szeder termesztő vidék és lassan az öregek nem képesek a megtermesztett mennyiséget mind feldolgozni. Néhány üveg lekvár, szörp azonban akadt eladásra, így kis csoportunk megrohamozta a készleteket és percek alatt felvásárolta a fekete ribizli, piros ribizli lekvárokat, szörpöket. Este vettünk is a fogadóban hozzá egy üveg szódát és elismerően konstatáltuk, hogy ez bizony ugyanolyan ízű szörp, mint, amit gyerekkorunkban a nagymamáinknál ittunk nyáron. :)

Drégelypalánk után a festői környezetben álló Csitári kápolnánál álltunk meg. A legenda szerint a kápolna melletti forrás csodatevő vizétől már sokan meggyógyultak. A csitári búcsújáró hely történetét kutatók egy 1859-es feljegyzésre akadtak, amelyben a község akkori plébánosa közölte a hírt, miszerint Tsitárban, a malom közelében lévő forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent és csodálatos gyógyulások történtek. A kápolna mellett egy kis farm található, ahol városi emberként rácsodálkoztunk a sok-sok állatra, többek között egy két hete született kiscsikóra is.




A táj az egész Börzsönyben vadregényes. Kisebb patakok bukkannak fel egy-egy helyen, ibolya, pitypang, orgona nyílik, a levegő friss és ropogós. Madárcsicsergést hallgattunk, csendben bandukoltunk, energiával töltődtünk folyamatosan. 


Az igazi túrát Hont községben kezdtük a Drégelyvár felé. Az út során a Hont szakadék látványában gyönyörködtünk és gyorsabb tempót diktáltunk, mint előző nap. Néhány óra után el is értük a 444 méter magasan álló Drégelyvárat. Mindenki kipakolta kockás konyharuhájából a kis elemózsiáját és jóízűen, a friss levegőn elfogyasztottuk azt, amit aznap ebédre csomagoltunk. A nap sütött, a szél enyhén fújdogált, éppen ideális volt ahhoz, hogy a túra eddigi szakaszát kipihenjük.


A maradék néhány kilométert még lenyomtuk, majd visszabuszoztunk a fogadóba, ahol vacsora, majd egy kis pihenő után egy jól megérdemelt szaunázás közben lazítottuk ki fáradt izmainkat.

Harmadik nap: Királyházáról Diósjenőre

Utolsó túránk húsvét vasárnapján a Börzsöny legszebb részeit érintette. A növényvilágon kívül egy-két kisebb állatba is belefutottunk, mint a foltos szalamandra és a közönséges nünüke.



Királyházáról indultunk, elhagytuk a Tűzköves forrást, majd felmásztunk Nagy-Mánáig, ahol 707 méteren gyönyörködtünk Magyarország egyik legszebb kilátásában.



A Sasfészek-bércen haladtunk tovább egészen a Börzsöny legmagasabb csúcsáig, Csóványosig (938 méter). A csapat bevállalósabb tagjai még Nagy-Hideghegyig is elmentek, így az ő túrájuk 15 km helyett 22 km volt! Diósjenőre már mindenki hullafáradtan érkezett, ahol a busz mindenkit "haza vitt" Nagyorosziba.


Negyedik nap: Esztergom




Negyedik napunkra egy light-os városnézést hagytunk. Nagymaros irányából komppal mentünk át a túloldalra Visegrádra.


Az idő hűvösre fordult, fújt a szél, így szerencsénk volt, hogy az esztergomi bazilika megtekintése volt a programunk. Gyerekkoromban unokatestvéreim látogatása kapcsán sokat jártam a római-katolikus egyház magyarországi központjában, azonban jó volt feleleveníteni a történelmet és az emlékeket a kincstárban, a bazilikában, az altemplomban és a kupola kilátójából.







Kirándulásunkat a hideg időben egy finom, krémes, sűrű forró csokival zártuk. Csodásan telt ez a hosszú hétvége a barátainkkal (köszönet a szervezésért Marcsinak és Zolinak), sok-sok nevetéssel, energia töltődéssel gyönyörű környezetben. Ennél szebbet és jobbat kívánni sem tudtunk volna! :)



A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. augusztus 20., hétfő

Cukkinis ricottás pirítós


Ezt a bejegyzést már augusztus 12-én előkészítettem, hogy majd a balatoni nyaralás alatt befejezem és kiteszem. Aztán mégse így történt. Ha hiszitek, ha nem, élvezet volt kivonulni a mátrixból... könyvet olvastam (sokat!), barátokkal találkoztunk, teraszon reggeliztünk és gyertyafényes vacsoráztunk. Friss levegőn enni, falatozni, jó bort kortyolgatni, csendben lenni, egymásra nézni, mosolyogni, hallgatni a madarakat csiripelni... ez az igazi nyugalom, a teljes kikapcsolódás, amikor tényleg az ízeket érezzük és élvezzük.



Nem mentünk étterembe, inkább minden este főztem valami egyszerűt, valami finomat. Az esetek többségében az éttermekben még mindig a rántott sajt, rántott gomba, sajtos tejfölös tészta a vegetáriánus választék. Szeretem ezeket az ételeket is, de elég ritkán kívánom meg. 

A strandon viszont nem hagytuk ki a lángost, a kakajós (igen j-vel) palacsintát, a vegetáriánus hamburgert és a főtt kukoricát, Badacsonyban pedig a jó bort a hegy legtetején, ahonnan fantasztikus a kilátás a magyar tengerre!


Ez a pirítós meg csak jött. A kis parcellánkon termett a cukkini és a paradicsom is és valami egyszerűt akartam összedobni. Vettem hozzá ricottát... éreztem, hogy a piros-fehér-zöld jó választás lesz. Friss bazsalikommal és petrezselyemmel fűszereztem. Igazi nyári esti vacsora egy pohár finom fehérbor mellé!


Cukkinis ricottás pirítós

Hozzávalók 2 főre:
- 1 közepes cukkini, kockákra vágva
- 20 db koktélparadicsom, félbe vágva
- 250 g ricotta
- 1 kis fej lilahagyma, felkockázva
- 2 teáskanál dijoni mustár
- fél csokor petrezselyem, felaprítva
- 10 levél bazsalikom, felaprítva
- néhány szelet kenyér
- só, bors
- olívaolaj

Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral. Egy tálban keverjük össze a cukkinit a paradicsommal, sózzuk, borsozzuk és locsoljuk meg két evőkanál olívaolajjal. Öntsük ezt a tepsire és 180 fokon süssük aranybarnára (kb. 10-15 perc).

Közben egy tálban keverjük össze a ricottát a lilahagymával, a dijoni mustárral és egy kevés sóval és borssal.  A kenyérszeleteket pirítsuk meg, kenjük meg a ricottás keverékkel és kanalazzunk rá a sült paradicsomból és cukkiniből. Szórjuk meg petrezselyemmel és bazsalikommal.

Jó étvágyat!



2012. április 10., kedd

Hétvégi ízmorzsák


Nyilván az elmúlt hétvége a húsvét jegyében telt, így többnyire húsvéti ízmorzsákat hoztam nektek. Még éppen sikerült elcsípnem Szegeden a tulipánfák virágzását. Már sok-sok szirom lehullott, de még volt néhány a fán, így tudtam képeket készíteni. Szegeden mindenki tulipánfáknak ismeri őket. Aztán elbizonytalanodtam, amikor jó néhány helyen magnóliaként láttam leírva a nevüket. Utánanéztem, hogy mi a különbség a kettő között... A különbség a tulipánfa és a liliomfa között az élőhelyük: a tulipánfa Észak-Amerikában honos, míg a liliomfák Ázsiában és Kínában élnek, de mindkét növény a magnóliák családjába tartozik. Persze ezek a fák Európában is megtalálhatók.


És akkor jöjjenek az ízmorzsák...

Anyukám szuper finom, puha és foszlós kalácsa, amely verhetetlen. Továbbra is vezeti a kalács toplistámat és töretlenül az első helyen áll.


Nem tudtam betelni a tojások és a kalács fotózásával... :)




Jöhet egy kis cappuccino?


Reggeli az ágyban. Ilyen is régen volt már, de most sort kerítettünk rá. Ti mikor reggeliztetek utoljára ágyban?


A hétvége nem múlhatott el sütések nélkül. Gyorsan összedobtam egy vegán mogyoróvajas kekszet. I-nek a szülinapjára pedig torta helyett cupcake-et sütöttem. Mandulás kókuszos muffinok, a tetejükre pedig vegán csokoládés kókuszkrém került. Életemben először csináltam vegán krémet a muffinok tetejére. Nagyon jól sikerült.



A kertészkedést is megkezdtük végre a kis parcellánkon a Lecsós Közösségi Kertben. Felástuk a mini kertet, megtrágyáztuk és vetettünk tököt, cukkinit, mángoldot, fokhagymát, répát, retket, zöldbabot, kaprot és koriandert. Most már csak esőért és sok-sok napsütésért imádkozunk, hogy fejlődésnek induljanak a magok. Lesz még paprika, paradicsom és, ha minden jól megy rebarbara is. Majd lesz beszámoló a fejleményekről.


A fák virágainak rózsaszín szirmaiba pedig minden tavasszal belezúgok...




2011. november 7., hétfő

Vegán sütőtök torta vaníliás kókuszkrémmel és pirított mogyoróval


A szülinapomon pont túráztunk a Bakonyban, így nem tudtam megsütni ezt a finom tortát, amit kinéztem magamnak még szeptember végén. Egy évvel korábban a Mecsekbe mentünk kirándulni egy héttel később és akkor már a természet citromsárgába, narancssárgába, pirosba, barnába öltözött. Az idén, bármerre túráztunk, szinte minden még zöld volt. 


Három nap alatt kb. 50 kilómétert teljesítettünk. A fáradalmakat Bakonybélben a Bakony Hotelben pihentük ki. A falu végén, egy erdő közepén található a hotel, igazán romantikus környezetben. A megdolgoztatott, fáradt izmokat a finn és az infraszaunában tudtuk ellazítani.

A hotel vezetője és a személyzete maximálisan a vendégekért dolgozik. Csoportunknak egyik délutánra kenyérsütést, kemencés lángos, valamint pizza sütést, forralt borozást szerveztek, ahol maga a hotel vezetője, István formázta a kenyereket és pizzákat. A vegetáriánusoknak, vegánoknak külön főztek igen fantáziadúsan! Vegetáriánusként megemelem a kalapom a konyha előtt, ugyanis ritkaság ma Magyarországon, hogy a paradicsomos tésztán, rántott sajton és gombán kívül mást is készítenének (tisztelet a kivételnek).




Utolsó napunkon, a szülinapomon pedig meglátogattuk a Káptalantóti Liliomkert piacot és a balácapusztai római villagazdaságot. Régi álmom volt a piacra eljutni, szóval ez nekem ajándék volt. Sokat fotóztam, majd írok róla egy külön bejegyzést.

Ha még itt vagytok, akkor jön a recept... szóval szülinapi torta, vegán, különleges, finom. Néha azt kívánom, hogy bárcsak valaki megsütné a szülinapi tortámat. Persze élvezem az új ízek felfedezését, az új dolgok kipróbálását, de jó lenne, ha egyszer egy gasztroblogger kívánsága is titokban teljesülne. :)

A recept a My New Roots blogról származik, néhány dolgot változtattam rajta.


Vegán sütőtök torta vaníliás kókuszkrémmel és pirított mogyoróval

Hozzávalók:
Tortához:
- 1 és 1/2 bögre sütőtökpüré, villával pépesítve
- 1/2 bögre juharszirup (vagy méz)
- 2 db érett banán, villával pépesítve
- 1 evőkanál almaecet
- 6 evőkanál kókuszolaj
- 2 bögre teljeskiörlésű tönkölyliszt, szitálva
- 1 bögre tönköly fehérliszt, szitálva
- 1 teáskanál sütőpor
- 1 teáskanál szódabikarbóna
- 2 teáskanál őrölt gyömbér
- 1 teáskanál őrölt kardamom
- 1/2 teáskanál őrölt szegfűszeg
- 1/2 teáskanál őrölt szerecsendió
- 1/2 teáskanál tengeri só
- 1 evőkanál fahéj
- 2 evőkanál chia mag (opcionális)
Krémhez:
- 3 db konzerv kókusztej
- 1/4 bögre méz
- 1 bögre pirított mogyoró, durvára aprítva
- 1 vaníliarúd kikapart magjai

Tegyük a kókusztejet hűtőbe legalább 3-4 órára. A sütőtököt süssük meg 180-200 fokon kb. 45-60 perc alatt. Hagyjuk kihűlni, majd kanalazzunk ki 1 és 1/2 bögrényi tökhúst. A mogyorót száraz teflon serpenyőben pirítsuk meg kb. 5 perc alatt. Hagyjuk kihűlni, majd a felesleges héjat dörzsöljük le a szemekről és aprítsuk durvára.

A krém elkészítéséhez nyissuk ki a konzerv kókusztejeket. Kanalazzuk le a tetejéről a kissé megkeményedett kókuszkrémet. A folyékony részt tegyük félre és használjuk fel levesek, sütik ízesítéséhez vagy egy ilyen babos étel elkészítéséhez. Egy tálban keverjük össze a kókuszkrémet a mézzel és a vaníliával. Keverjük simára, majd tegyük a hűtőbe, hogy egy kicsit megkeményedjen.

A tortához egy nagy tálban keverjük össze a száraz hozzávalókat: lisztek, sütőpor, szódabikarbóna, gyömbér, kardamom, szegfűszeg, fahéj, szerecsendió, só és chia mag. Egy másik tálban keverjük össze a nedves hozzávalókat: sütőtökpüré, banán, juharszirup, kókuszolaj, majd a végén az almaecet. Öntsük a száraz hozzávalókat a nedveshez, folyamatosan kevergetve, amíg sima tésztát kapunk. Öntsük az egészet egy kerek sütőpapírral kibélelt formába (22 cm átmérőjű). Süssük a tortát 175-180 fokon kb. 35-45 percig. Végezzünk tűpróbát mielőtt kivesszük (akkor jó, ha a tűre nem ragad már semmi a tésztából).

A kihűlt tortát vegyük ki a formából. Ha kicsit púpos lett a teteje, akkor vágjunk le belőle egy keveset, hogy sima legyen és a krém megmaradjon rajta. Vágjuk félbe a tortát. Kenjük meg a kókuszkrémmel, szórjuk meg mogyoróval, majd tegyük rá a tetejét. Ismételjük meg, vagyis újból kenjük meg krémmel és szórjuk a tetejére a maradék mogyorót. Ha marad krém, eltehetjük a hűtőbe nasinak. :)

Happy birthday to me! :)



2011. május 31., kedd

Vegán vaníliás-eperkrémes kenyér és egy újabb börzsönyi kirándulás



Múlt vasárnap egy csapat lánnyal és három blökivel Nagymaros környékére mentem túrázni. Áprilisi húsvéti túránk első napjához hasonló útvonalat jártunk be, melynek végén nem maradhatott el a jól megérdemelt nagymarosi kézműves fagylalt.

Gesztenyeméz, erdei gyümölcs, vanília


Retro

 Fáradt blökik a túra végén :)

A kiránduláson ott volt két vegán barátnőm is, így igyekeztem olyan ételeket magammal vinni, amelyekkel őket is meg tudtam kínálni. Kenyér sütiből már elég sok félét gyártottam... természetesen a földiepres változat sem maradhatott ki. Először kísérleteztem lenmag + víz keverékével, amely segíti a vegán sütemények egyben tartását tojás híján. Egy évvel ezelőtt azt mondtam, hogy engem nem érdekel ez a lenmagos cucc, beleütök egy tojást a sütibe és kész. Ma már ott tartok, hogy élvezem a vegán sütikkel való kísérletezgetést. A túra többi tagja nem volt vegán, de még csak vegetáriánus sem. Elismerően fogyasztottak ők is a sütiből. :)

Mi otthon bazsalikomos tejszínhabbal ettük. Ha jól tudom a  szójatejszín ugyanúgy felverhető, mint a normál tejszín, szóval a vegánok készítsenek hozzá szójatejszínes habot.


Vegán vaníliás-eperkrémes kenyér

Hozzávalók:
- 2 bögre tönköly fehérliszt
- 1/2 bögre teljeskiörlésű tönkölyliszt
- 1/3 bögre nádcukor
- 1/2 bögre kókuszzsír, felolvasztva
- 3/4 bögre zabtej
- 1 teáskanál szódabikarbóna
- 1 teáskanál sütőpor
- 1 evőkanál lenmag
- 3 evőkanál víz
- 20 db eper, botmixerrel pürésítve
- 1 vaníliarúd kikapart magjai
- 2 dl tejszín
- 6-8 levél bazsalikom, felaprítva


Mozsárban törjük össze az egy evőkanálnyi lenmagot, tegyük bele egy kis tálkába és adjuk hozzá a 3 evőkanál vizet. Hagyjuk állni legalább egy órát, amíg zseléssé, nyákossá válik. Melegítsük elő a sütőt 180 fokra.  Egy tálban keverjük össze a száraz hozzávalókat: lisztek, szódabikarbóna, sütőpor. Egy másik tálban keverjük össze a zabtejet a nádcukorral, majd adjuk hozzá a kókuszolajat, a vaníliát és a vizes lenmagot. Öntsük a nedves hozzávalókat a szárazhoz és spatulával keverjük simára a tésztát. Öntsük hozzá a pürésített földiepret és keverjük át újra. Az így kapott csodaszép rózsaszín tésztát öntsük szilikon püspökkenyér formába (én egy 25 cm hosszút használok) és süssük 175-180 fokon kb. 40-50 percig. Fogpiszkálóval ellenőrizzük, hogy a sütink tényleg jól átsült-e.

A tejszínt verjük fel habbá, adjuk hozzá a bazsalikomot és kanalazzunk a süti szeletek tetejére egy keveset. Szervírozzuk eperrel.



2011. április 26., kedd

Húsvét a Börzsönyben


A húsvéti hosszú hétvégét a Börzsönyben töltöttük túrázással. A Börzsöny Pest és Nógrád megyében található és az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. Legmagasabb csúcsa Csóványos (938 méter), ahonnan csodás kilátás nyílik a Dunakanyarra és egész Börzsönyre, amelynek nagy része nemzeti park.

Nagy gasztro élményekben nem volt részünk, noha a szállásunk, a Márton Fogadó Nagyorosziban fantasztikus szobákat biztosított a pihenésre, gasztronómiailag a hagyományos magyaros konyhát viszik. Elismerésül szolgált viszont, hogy minden este igyekeztek a vegák igényeit is kielégíteni egyszerű, hagyományos fogásokkal. Ez a túra nem is igazán az evésről szólt, hanem a pihenésről, relaxálásról, mozgásról és kellő mennyiségű friss levegő beszívásáról... noha egy-egy gasztro gyöngyszembe még így is belefutottunk.


Első nap: Zebegénytől Nagymarosig

Első napunkon a 11 km-es túrát a Dunakanyar egyik festői szépségű településén Zebegényben kezdtük. Egy egyszerű kezdés után azonnal belevágtunk a sűrűjébe és a közepesnek kiírt útvonal egyből nehézre váltott a meredekebb, sziklás szakaszok megmászása közben. Több pihenőt beiktatva végül eljutottunk a Julianus barát toronyhoz, ahonnan a kilátás kárpótolta minden fájdalmunkat, fáradtságunkat. Festői és leírhatatlan volt.



Innen sétáltunk be Nagymarosra, ahol az első gyöngyszembe futottunk bele. Kézműves Fagyizó és Csokoládé Bolt. Nekem, mint gasztrobloggernek egyből felcsillant a szemem, hogy itt már pedig nem egy egyszerű fagylaltot fogunk megkóstolni. Igazam lett. :) A választék nem volt túl nagy, hat féle ízből lehetett választani és több féle tölcsérből. Vaníliát, csokoládét és szedret választottam csokis szélű tölcsérrel. Vaníliát ritkán szoktam kérni, de most megkívántam. Ez az az íz, amelyik minden esetben fontos mérője egy fagylaltozónak. Jelesre vizsgázott, akárcsak a csokoládé és az szeder, amely olyan, mintha egy júniusi friss lédús szederbe haraptunk volna bele. I. első körben vaníliát, csokoládét és epret kért. Annyira ízlett neki, hogy bevállalt egy második kört egy gombóc vaníliával és egy gombóc szederrel.


Csokoládé vásárlás közben megtudtuk, hogy a tulajdonos mindene a fagylaltozó és a csokoládé bolt. 1932-ben nyitotta meg a nagyapja, ám a háború után államosították az üzletet. A tulajdonos évekig kutatott, nyomozott információk, receptek után, majd 1989-ben nyitotta meg újra az üzletet. Termékeik adalékanyag, színezék és aroma mentesek. Ha ezen a környéken járunk, érdemes hozzájuk feltétlen betérni.



Második nap: Drégelypalánk - Hont - Nagyoroszi

Második napunkon egy újabb 11 km-es túra várt ránk. A kirándulást Drégelypalánkon kezdtük.  Hogy miről híres ez a település? A híres várkapitány Szondi György 1552-ben 146 katonájával hősiesen tartotta fel négy napig Ali pasa 10000 fős seregét, miután mind egy szálig elestek a Drégelyvárnál. A faluban ennek tiszteletére létrehozott emlékkiállítást tekintettük meg, valamint a ház udvarán található pajtát, amely tele volt régi használati tárgyakkal. 




Második gasztro gyöngyszemmel is itt találkoztunk. A múzeum "gondozójától" megtudtuk, hogy a környék ribizli, málna, szeder termesztő vidék és lassan az öregek nem képesek a megtermesztett mennyiséget mind feldolgozni. Néhány üveg lekvár, szörp azonban akadt eladásra, így kis csoportunk megrohamozta a készleteket és percek alatt felvásárolta a fekete ribizli, piros ribizli lekvárokat, szörpöket. Este vettünk is a fogadóban hozzá egy üveg szódát és elismerően konstatáltuk, hogy ez bizony ugyanolyan ízű szörp, mint, amit gyerekkorunkban a nagymamáinknál ittunk nyáron. :)

Drégelypalánk után a festői környezetben álló Csitári kápolnánál álltunk meg. A legenda szerint a kápolna melletti forrás csodatevő vizétől már sokan meggyógyultak. A csitári búcsújáró hely történetét kutatók egy 1859-es feljegyzésre akadtak, amelyben a község akkori plébánosa közölte a hírt, miszerint Tsitárban, a malom közelében lévő forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent és csodálatos gyógyulások történtek. A kápolna mellett egy kis farm található, ahol városi emberként rácsodálkoztunk a sok-sok állatra, többek között egy két hete született kiscsikóra is.




A táj az egész Börzsönyben vadregényes. Kisebb patakok bukkannak fel egy-egy helyen, ibolya, pitypang, orgona nyílik, a levegő friss és ropogós. Madárcsicsergést hallgattunk, csendben bandukoltunk, energiával töltődtünk folyamatosan. 


Az igazi túrát Hont községben kezdtük a Drégelyvár felé. Az út során a Hont szakadék látványában gyönyörködtünk és gyorsabb tempót diktáltunk, mint előző nap. Néhány óra után el is értük a 444 méter magasan álló Drégelyvárat. Mindenki kipakolta kockás konyharuhájából a kis elemózsiáját és jóízűen, a friss levegőn elfogyasztottuk azt, amit aznap ebédre csomagoltunk. A nap sütött, a szél enyhén fújdogált, éppen ideális volt ahhoz, hogy a túra eddigi szakaszát kipihenjük.


A maradék néhány kilométert még lenyomtuk, majd visszabuszoztunk a fogadóba, ahol vacsora, majd egy kis pihenő után egy jól megérdemelt szaunázás közben lazítottuk ki fáradt izmainkat.

Harmadik nap: Királyházáról Diósjenőre

Utolsó túránk húsvét vasárnapján a Börzsöny legszebb részeit érintette. A növényvilágon kívül egy-két kisebb állatba is belefutottunk, mint a foltos szalamandra és a közönséges nünüke.



Királyházáról indultunk, elhagytuk a Tűzköves forrást, majd felmásztunk Nagy-Mánáig, ahol 707 méteren gyönyörködtünk Magyarország egyik legszebb kilátásában.



A Sasfészek-bércen haladtunk tovább egészen a Börzsöny legmagasabb csúcsáig, Csóványosig (938 méter). A csapat bevállalósabb tagjai még Nagy-Hideghegyig is elmentek, így az ő túrájuk 15 km helyett 22 km volt! Diósjenőre már mindenki hullafáradtan érkezett, ahol a busz mindenkit "haza vitt" Nagyorosziba.


Negyedik nap: Esztergom




Negyedik napunkra egy light-os városnézést hagytunk. Nagymaros irányából komppal mentünk át a túloldalra Visegrádra.


Az idő hűvösre fordult, fújt a szél, így szerencsénk volt, hogy az esztergomi bazilika megtekintése volt a programunk. Gyerekkoromban unokatestvéreim látogatása kapcsán sokat jártam a római-katolikus egyház magyarországi központjában, azonban jó volt feleleveníteni a történelmet és az emlékeket a kincstárban, a bazilikában, az altemplomban és a kupola kilátójából.







Kirándulásunkat a hideg időben egy finom, krémes, sűrű forró csokival zártuk. Csodásan telt ez a hosszú hétvége a barátainkkal (köszönet a szervezésért Marcsinak és Zolinak), sok-sok nevetéssel, energia töltődéssel gyönyörű környezetben. Ennél szebbet és jobbat kívánni sem tudtunk volna! :)



 

Zizi próba Copyright © 2009 Girl Music is Designed by Ipietoon Sponsored by Emocutez