Pages

2009. augusztus 11., kedd

Rakott krumpli újítva

Bejegyezte: Zizi dátum: 5:36 0 megjegyzés
Fincsi rakottkrumplit csináltam ma ebédre néhány nem megszokott összetevővel! Nagyon jól sikerült, a kép is tanúsítja... :)

Rakott krumpli

Hozzávalók 2 főre:
- 4 közepes méretű krumpli
- 1 fej lilahagyma
- fél cukkini
- gabonakolbász
- tejföl
- sajt
- só, bors

Nem főztem meg előre semmit. Kivajaztam egy kis kerek sütőedényt, a krumplit, cukkinit, hagymát vékony karikákra vágtam. A rétegek: krumpli, cukkini, só, bors, hagyma, gabonakolbász, tejföl, majd ismétlés. A tetejére sajtot reszeltem. Öntöttem alá egy kis vizet, hogy a krumpli könnyebben átsüljön. Alufóliával a tetején sütöttem kb. 25-30 percig 200 fokon. Majd levettem az alufóliát és hagytam, hogy a sajt néhány perc alatt rápiruljon. Jó étvágyat!

Maradék :)


2009. augusztus 7., péntek

Mogyorós-meggyes csók

Bejegyezte: Zizi dátum: 5:15 0 megjegyzés
Tegnap délután valami fincsi, gyorsan elkészíthető sütire vágytam... amihez minden hozzávaló megvan itthon. Eszembe jutott egy régebben elkészített mogyorós csók nevű süti anyukámtól, meg Stahl Judit weblapján kutakodtam egy kicsit (itt: Málnalekváros sütemény és itt: Mogyorós keksz ribizlilekvárral) és ez lett belőle...

Mogyorós-meggyes csók

Hozzávalók:
- 150-200 g teljeskiörlésű tönkölyliszt
- 50-100 g fehér tönkölyliszt
- 60-80 g vaj
- 3 kis marék mogyoró megpirítva, megdarálva
- 1 tojás (mivel nem volt itthon, én kb. 0,5 dl vizet tettem a tésztába)
- 80 g nád (por)cukor (jó a kristálycukor is)
- 1 citrom héja
- csipet só
- egy kevés lekvár (anyukám meggylekvárját használtam)

Összedolgoztam a lisztet a vajjal, a darált mogyoróval, a porcukorral, sóval, citromhéjjal, majd a vizet is hozzáadtam. A víz először egy kicsit sok lett, így adtam még hozzá egy kis lisztet. Közepesen puha tésztát kaptam, melyet folpackba csomagoltam és fél órát a hűtőben pihentettem (nem bírtam tovább várni, már annyira kívántam a sütit :)). A tésztából apró gombócokat formáztam (26 db lett belőle). Beletettem őket egy sütőpapírral kibélelt tepsibe, minden golyó közepébe belenyomtam a mutatóujjamat, hogy egy kis krátert formáljak, melybe beletettem a meggylekvárt. Előmelegített sütőben kb. 175-180 fokon 25-30 percig sütöttem.

Íme az eredmény:

Rusztikus mogyorós-meggyes csók :)

UI: mivel nincsen darálóm, a megpirított mogyorószemeket egy konyharuhába tettem, majd régről megmaradt klopfolóval deszkán finomra "klopfoltam"! :)


2009. július 28., kedd

Lecsós bulgur

Bejegyezte: Zizi dátum: 14:11 0 megjegyzés
Ez az első receptem itt a blogon! :) Az eredeti recept Nóritól származik (Köszi Nóri! :)), azonban én egy kicsit módosítottam rajta, meg eleve kisebb mennyiséget csináltam.

Lecsós bulgur

Hozzávalók:
- 1 fej vöröshagyma
- 4-5 kisebb gerezd fokhagyma
- 1 kisebb patisszon
- 1 kisebb cukkini
- 1 nagyobb zöldpaprika
- 2-3 fej paradicsom
- pirospaprika, kevés só, csípős rózsa, olaj, víz
- egy kis darab gabonakolbász
- néhány csepp citromlé
- 1 bögrényi bulgur

A vöröshagymát, fokhagymát megdinsztelem olajon, a tűzről félrehúzva belekeverem a pirospaprikát, csípős rózsát és kevés vízzel felöntöm. Beledobom a karikákra vágott paprikát, megsózom. Visszarakom a tűzre, majd beledobom a kockára vágott patisszont és cukkinit is, újra felöntöm egy kis vízzel, hogy ne égjen oda. A legvégén, ha már minden megfőtt, akkor kerül bele a gabonakolbász (szeletelhetetlen, szóval darabkákban) és a bulgur. Ha egy bögrényi bulgurt teszek bele, akkor öntök hozzá még legalább másfél bögrényi vizet. Közben kavargatom, kóstolgatom és ha a bulgurnak még több vízre van szüksége, akkor öntök még hozzá. Ha kész, néhány csepp citromlével még ízesítem.

Fincsi!


2009. július 27., hétfő

A bécsi blökik környezettudatosabbak?

Bejegyezte: Zizi dátum: 9:14 0 megjegyzés
Ma egy rövid időre Bécsben jártam és az alábbi lehetőséget láttam arra, hogy ők hogyan tüntetik el azt a bizonyos kutyakakit... Egy oszlopra szerelt kis ládikába nylon zacskókat tesznek, melyből minden kutyatulajdonos, gazdi húz egy-egy darabot, beleteszi a végterméket és kidobja a szemetesbe. Rácsodálkozásom után épp jött egy közterület fenntartó alkalmazott, aki pótolta a zacskókat. Tényleg nem kellett szökdécselnünk a járdákon, hogy kikerüljük a kakikat. Budapest is örülne egy ilyen megoldásnak... remélem a gazdik használnák is!

Bécs így oldja meg...


2009. július 21., kedd

Kulcs egy tisztességes társadalomhoz

Bejegyezte: Zizi dátum: 12:48 0 megjegyzés
Három éve Svédországban nyaraltam, vagyis inkább menekültem és hűsöltem a forró magyar nyár elől. Az ottani környezetvédelmet látva jutott eszembe az alábbi történet...

Két éve nyáron a munkahelyemről sétáltam hazafelé. Egyszer csak olyan zajra lettem figyelmes mintha valaki egy műanyag palackot eldobna a járdára. Felnéztem és láttam, hogy igazam lett. Felém sétált egy 9 év körüli fiú - egy nővel, valószínűleg az édesanyja lehetett -, aki a kezéből eldobott egy műanyag fél literes palackot. Amikor egymás közelébe értünk, szóltam a fiúnak:
- Ne haragudj, de elhagytál valamit.
Ő hirtelen hátrafordult, tényleg azt hitte, hogy kiesett valami a zsebéből.
- Elhagytál valamit - ismételtem meg mondandómat - Egy műanyag palackot... Az nem szemetes, hanem járda, ahova elejtetted.
A fiún látszódott, hogy talán egy pillanatra el is szégyellte magát.
Az, hogy ezek után mit kaptam az anyjától - azért, mert rá mertem szólni a fiúra - nem tűr nyomdafestéket... Így itt sem részletezném.
A palackot természetesen felszedtem és otthon kidobtam a kukába.

Elgondolkodtam, ha a fiú felnő, ezek után biztos arra fogja tanítani a gyerekeit, hogy nem probléma, ha szennyezzük a környezetünket... persze nem ítélkezem. Hátha nem így lesz!


Az azonban bizonyos, hogy nem minden ország volt kezdetben tiszta ország. De vannak olyan helyek, ahol időben felismerték, hogy a környezetszennyezés nem vezet jó útra. Az 1970-es években Finnországban elindítottak egy környezetvédelmi programot. Kötelezővé tették az iskolákban az iskola környéki szemétszedést a tanulók számára. Mindennap másik osztály gyűjtötte zsákokba az eldobott szemetet. Ha a szülők jöttek a gyerekekért és közben eldobtak valamit az iskola környékén, akkor a gyerekek szóltak rá a szüleikre:
- Anya/Apa! Ne dobd el a szemetet, mert holnap nekem kell összeszednem!

Ez a generáció már környezettudatosan nőtt fel, értékelte és óvta a környezetét. Nem nehéz kitalálni, hogy ők már a gyermekeiket is ilyen szellemben nevelték fel és a XX. század végére Finnország tiszta ország lett.

Valami hasonlót tapasztaltam Svédországban is. Hihetetlenül környezettudatosak az ott élők. Az üvegen kívül a sörös dobozok (14 Ft-ot adnak érte) és a 1,5 literes ásványvizes palackok (56 Ft-ot adnak érte) is visszaválthatók. Ösztönzik az embereket, hogy visszavigyék az üzletbe a környezetre káros szemetet. A házakban 4-5 kuka van, mindegyikben mást-mást gyűjtenek: külön komposztnak, külön műanyagoknak, üvegnek, papírnak. Ha megtelnek a szemetesek, elviszik a gyűjtőhelyre. Az utcákon nincsen szemét és kutyakaki. Gondoskodnak nemcsak magukról, hanem a környezetükről, a körülöttük élőkről is.


Amit ott láttam és tapasztaltam, azt magammal hoztam Magyarországra - a mai napig felveszem a szemetet az utcán, ha látok a közelben szemetest - és megpróbálom folyamatosan átadni az embereknek ezt a szemléletmódot. Igaz nincsenek illúzióim. Csak lelkesedésem. De az örök...


2009. július 20., hétfő

A Kollath-reggeli

Bejegyezte: Zizi dátum: 2:36 0 megjegyzés
"...egészséges és még finom is..." hangzik az egyik termék reklámjában és mi el is hisszük... De vajon tényleg igaz? Az az egészséges és a finom, amit a televízióban reklámoznak? A másik "kedvencem": "Ha az Ön gyermeke a világon a legjobban az édességet szereti, és ha Ön a világon a legjobban a gyermekét szereti, a ... cukorka a megoldás, amelyben valódi gyümölcslevek és értékes vitaminok vannak..." Ki az, aki bedől a reklámnak és 1 kg alma helyett inkább 10 zacskó ... cukorkát vesz gyermekének, hogy megkapja a gyerek a szükséges vitaminokat??? Inkább adjunk neki és magunknak szeretettel elkészített egészséges reggelit...

A minap bukkantam rá Kollath Werner német orvos és táplálkozástudósra, aki összeállította a tökéletes reggelit.


"A földön élő 700.000 élőlényfaj közül csak az ember fogyaszt főtt ételt. A természet szerint neki is csak nyers ételekkel kellene táplálkoznia." Kollath Werner német orvos és táplálkozástudós felfedezte, hogy miként lehet a teljes értékű táplálékot előállítani.

A reggeli elkészítése: este 1 dl vízben (nem tejben!) 30-40 grammnyi (3-4 evőkanál) búza- vagy rozspelyhet (+ szezám- és lenmagpelyhet) beáztatunk. Az éjszakai erjedés közben vegyi átalakulás megy végbe a beáztatott anyagban. Ennek tulajdonítható a Kollath-reggeli tápértéke. Ugyancsak este kevés vízbe áztassunk kb. 15 gramm mazsolát, vagy másfajta apróra vágott aszalt gyümölcsöt: fügét, szilvát, körtét, esetleg datolyát stb. Reggel a kettőt egy edénybe öntsük össze és aprítsunk vagy reszeljünk bele 1 almát (kb. 100 gramm) vagy más gyümölcsöt (eper, cseresznye, szilva, barack) a vidék és évszak szerint. Adjunk hozzá 2 evőkanál mákot, egy kiskanál mézet, 1 evőkanál apróra vágott diót, (mogyorót, napraforgómagot, stb.) vagy mandulát, ezenkívül 1-2 kanál kifacsart citromlevet.


A Kollath-reggeli jótékony hatásai:
1. Nincs gyomortúlterhelés, csak legalább 4 órán át jóllakottság érzet.
2. Normális testsúlyt biztosít. A túlsúlyosak fogynak anélkül, hogy éhesek lennének addig, míg jön az ebéd ideje. A túl soványak pedig híznak és emésztőszerveikben is javulást észlelnek.
3. A székrekedés megszűnik.
4. Mivel a reggeli méregtelenít, a fáradtság jelei eltűnnek.
5. Növekszik a fizikai és szellemi teljesítőképesség.
6. Javul a közérzet, amely a biológiai egyensúlyból következik.
7. Az ember nem kíván izgatószereket (kávé, dohány, alkohol).
8. Növekszik a koncentrációképesség, mivel az emésztőszervek nincsenek túlterhelve.
9. A vér összetétele javul, a koleszterinszint csökken. A jobb vérkeringés megszünteti a bőrbetegségeket (ekcéma, kelés, pikkelysömör).
10. A haj regenerálódik, rugalmassá válik.
11. A köröm fényesség válik, nem lesz törékeny.
12. A fogazat megjavul, az ínysorvadás mértéke csökken.
13. A csontváz megerősödik.

Zárásként pedig álljon itt egy részlet Werner Kollath: A gyógyászat egységességéről (Rostock, 1942) c. könyvéből:

"Ebből kétségtelenül az a benyomás alakult ki, mintha a természetben spontán hiány fordulna elő azokból az 'életet jelentő anyagokból', amelyeket a kutatásnak és a vitmaninszintézisnek kellene ellensúlyozni. Az ember úgy tesz - gondolkodik józanul Kollath -, mintha ez a felfedezés a természet egyik hibáját kellene hogy megszüntesse - a vitaminhiány tekintetében ez körülbelül hasonló, mintha a kórokozó baktériumokat mint 'a betegségek természetes okozóit' szüntetnénk meg.

Ezzel szemben Kollath a következő pozíciót képviseli:
"Egyetlen bizonyítékunk sincs arra, hogy a természetben valahol magától alakulna ki vitaminhiány, amíg a talajnak és a növényvilágnak megvannak a természetes életfeltételei. Az összes hiánybetegség sokkal inkább a táplálék nyerésére, megőrzésére és elkészítésére irányuló hibás emberi intézkedések következménye. Végül pedig az ember és az ő hibás cselekedete találta fel a hiánybetegségeket, amelyeket most fedezett fel... Túl gyakran támad az a benyomásunk, mintha az orvosok azt hinnék: ha egy vitamint kémiailag feltalálnak, akkor a megfelelő hiánybetegség is meg van magyarázva. ... Ezekre a vitaminokra én kezdettől fogva úgy tekintettem, mint élettanilag szükséges anyagokra, ahol kutatandó részfeladatok vannak. A kémiailag tiszta vitaminok szükséges kutatóeszközök voltak ahhoz, hogy ezt a célt elérjem. Ha a kémikus befejezi a feladatát, tulajdonképpen akkor kezdődik az orvos, és elsősorban a biológus feladata. ... Ennek az egységes felfogása hiányzott és hiányzik még ma is a vitaminkutatásban."


2009. július 18., szombat

Ami a szívedet nyomja

Bejegyezte: Zizi dátum: 2:52 2 megjegyzés
"Jónéhány" évvel ezelőtt a szüleimtől kaptam ajándékba az "Ami a szívedet nyomja" c. könyvet, amelyben három svéd költőnő megpróbált azon a nyelven, mely minden gyerek sajátja, verseket írni arról - ami a gyerekek szívét is nyomja. Ha rossz kedvem van néha még most is előveszem a könyvet és fél óra alatt kiolvasom újra. A könyvnek 5 fejezete van, minden részből kiemeltem a számomra legkedvesebb verseket, melyek viccesek és az élet legegyszerűbb dolgairól szólnak, nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is.


1.) Holnap leszek nyolcéves

* BÉLYEG *
Bélyeget gyűjtöttem.
Papa hozott egyszer egy kilót.
Azóta nem gyűjtök bélyeget.

* GYEREKNEK LENNI AZÉRT ROSSZ *
Gyereknek lenni azért rossz,
mert igazán sehová
nem tartozol.
Persze nagyon klassz,
hogy derék szüleid vannak
és egészen tűrhető testvéreid
- ha vannak -
mégis
nincs semmid, amit magad választottál.
Van egy klubunk,
Sten meg én vagyunk a klub,
de kettőhöz tartozni nem elég.
Néha levelet írok magamnak,
egy régi bélyeget ragasztok rá,
és bedobom a levélszekrényünkbe,
hogy a többiek azt higgyék,
van valakim, aki csak az enyém
és akiről ők nem is tudnak.

2.) Barátság, szerelem

* CILLA ÉS ÉN *
Cilla
(akit igazában Cecíliának hívnak)
néha olyan gügye.
Néha helyes,
néha egész jól ki lehet vele jönni.
Néha,
kis dedós hozzám képest.
"Mit gondolsz rólam?"
kérdeztem egyszer Cillát.
Tudjátok mit felelt?
Ezt:
"Néha olyan gügye vagy.
Néha helyes.
Néha egész jól ki lehet veled jönni.
És néha...
... néha kis dedós vagy hozzám képest!"

* SZERELEM *
Sten-Malténak nagy, vörös és elálló
füle van.
Nekem tetszik
a nagy, vörös és elálló
fül.

3.) Ami a szívedet nyomja

* MIKOR SÖTÉTEDNI KEZD *
Mikor sötétedni kezd,
akkor jó sétálni.
Járom az utcát,
belesek az ablakokon.
Az emberek odabenn
úgy mozognak az ablak mögött,
mint halak az akváriumban,
ha felgyújtjuk benne a lámpát.
Mikor egész sötét lesz,
jó beúszni
a saját akváriumomba.
Valaki mondja: Szervusz.
Hol jártál?
És felelek: Csak úgy sétáltam.
És arra gondolok, hogy most én is
hal vagyok a kivilágított tartályban,
és azokra gondolok, akik belesnek,
akiknek nincs fénytartályuk,
ahol melegedjenek.
Mind a rókákra és a nyulakra,
az otthontalan macskákra
és emberekre.

* SÓDERPARTI *
Daniel,
aki az osztályunkba jár,
a vacsorát Sóderpartinak hívja.
"Sódert esztek vacsorára?"
kérdeztem egyszer
(mert szerintem ez a
Sóderparti
olyan lükén hangzik).
"Frászt" mondta Daniel,
"húst eszünk,
és mindenki nyomhatja a sódert,
és senki se mondja,
hogy fogd be a szád,
és mindig kipakolhatod,
ami a szívedet nyomja"
mondta Daniel, és nevetett.
Mégiscsak lükén hangzik, hogy
Sóderparti.
De Ami a Szívedet Nyomja, az már
igen!
Nálunk csak olyan közönséges
Vacsora van.

4.) A felnőttek furcsák néha

* A FELNŐTTEK FURCSÁK NÉHA *
A felnőttek
furcsák néha.
Azt hiszik,
elég összeterelni
két "alkalmas korú" gyereket,
és a két gyerek
automatikusan jó haver lesz.
Szeretném összeterelni
papát
találomra egy "alkalmas korú"
bácsival
és megnézni, összehaverkodnak-e
- biztosan nem akarna engem se többé összeterelni
Ulla-Gullával például.
Sokkal szívesebben játszom
Lill-Parával,
pedig Lill-Para kis tökmag,
de ugyanazt szereti
és ugyanazt utálja, mint én
- Ulla-Gullát például.

* TÁRSASUTAZÁS *
Mama nővére, Inge néni társasutazáson van.
Régóta spórolt rá,
csináltatott egy sárga ruhát
meg három sortot.
Mit gondolunk, nem túl szorosak rajta?
Á, dehogy!
Térképeket nézett,
olvasta az útikönyvet.
Francia tanfolyamra is járt,
jól felkészülök, mondta.
Inge néni hazajött.
Hogy érezted magad? - kérdezte mama.
Egyedül.
Társasutazáson?
Ühüm. A többieknek mind volt társasága.
... Persze ott volt a túravezető ... - tette hozzá.
Az iskolai kirándulások jutottak eszembe
Én is mindig a tanító néni mellett megyek.

5.) Beteg a tenger

* VAN HOZZÁ KÖZÖD? *
Van hozzá közöd,
mit csinálok?
És hogy mit gondolok?
Van hozzá közöm,
mit csinálsz?
És hogy mit gondolsz?
Van közünk egymáshoz?
Hozzám, hozzád, mindenkihez,
aki véletlenül épp itt él
épp most,
és akitől függ,
hogy mi lesz a világból?
Van közünk egymáshoz,
talán igen.

* SIETEK *
Sietek.
Nem érek rá
leckét írni,
kivinni a szemetet,
kitakarítani.
Be kell majszolnom az egész világot,
mint egy paradicsomot,
mielőtt megöregszem,
mielőtt meghalok.




2009. augusztus 11., kedd

Rakott krumpli újítva

Fincsi rakottkrumplit csináltam ma ebédre néhány nem megszokott összetevővel! Nagyon jól sikerült, a kép is tanúsítja... :)

Rakott krumpli

Hozzávalók 2 főre:
- 4 közepes méretű krumpli
- 1 fej lilahagyma
- fél cukkini
- gabonakolbász
- tejföl
- sajt
- só, bors

Nem főztem meg előre semmit. Kivajaztam egy kis kerek sütőedényt, a krumplit, cukkinit, hagymát vékony karikákra vágtam. A rétegek: krumpli, cukkini, só, bors, hagyma, gabonakolbász, tejföl, majd ismétlés. A tetejére sajtot reszeltem. Öntöttem alá egy kis vizet, hogy a krumpli könnyebben átsüljön. Alufóliával a tetején sütöttem kb. 25-30 percig 200 fokon. Majd levettem az alufóliát és hagytam, hogy a sajt néhány perc alatt rápiruljon. Jó étvágyat!

Maradék :)


2009. augusztus 7., péntek

Mogyorós-meggyes csók

Tegnap délután valami fincsi, gyorsan elkészíthető sütire vágytam... amihez minden hozzávaló megvan itthon. Eszembe jutott egy régebben elkészített mogyorós csók nevű süti anyukámtól, meg Stahl Judit weblapján kutakodtam egy kicsit (itt: Málnalekváros sütemény és itt: Mogyorós keksz ribizlilekvárral) és ez lett belőle...

Mogyorós-meggyes csók

Hozzávalók:
- 150-200 g teljeskiörlésű tönkölyliszt
- 50-100 g fehér tönkölyliszt
- 60-80 g vaj
- 3 kis marék mogyoró megpirítva, megdarálva
- 1 tojás (mivel nem volt itthon, én kb. 0,5 dl vizet tettem a tésztába)
- 80 g nád (por)cukor (jó a kristálycukor is)
- 1 citrom héja
- csipet só
- egy kevés lekvár (anyukám meggylekvárját használtam)

Összedolgoztam a lisztet a vajjal, a darált mogyoróval, a porcukorral, sóval, citromhéjjal, majd a vizet is hozzáadtam. A víz először egy kicsit sok lett, így adtam még hozzá egy kis lisztet. Közepesen puha tésztát kaptam, melyet folpackba csomagoltam és fél órát a hűtőben pihentettem (nem bírtam tovább várni, már annyira kívántam a sütit :)). A tésztából apró gombócokat formáztam (26 db lett belőle). Beletettem őket egy sütőpapírral kibélelt tepsibe, minden golyó közepébe belenyomtam a mutatóujjamat, hogy egy kis krátert formáljak, melybe beletettem a meggylekvárt. Előmelegített sütőben kb. 175-180 fokon 25-30 percig sütöttem.

Íme az eredmény:

Rusztikus mogyorós-meggyes csók :)

UI: mivel nincsen darálóm, a megpirított mogyorószemeket egy konyharuhába tettem, majd régről megmaradt klopfolóval deszkán finomra "klopfoltam"! :)


2009. július 28., kedd

Lecsós bulgur

Ez az első receptem itt a blogon! :) Az eredeti recept Nóritól származik (Köszi Nóri! :)), azonban én egy kicsit módosítottam rajta, meg eleve kisebb mennyiséget csináltam.

Lecsós bulgur

Hozzávalók:
- 1 fej vöröshagyma
- 4-5 kisebb gerezd fokhagyma
- 1 kisebb patisszon
- 1 kisebb cukkini
- 1 nagyobb zöldpaprika
- 2-3 fej paradicsom
- pirospaprika, kevés só, csípős rózsa, olaj, víz
- egy kis darab gabonakolbász
- néhány csepp citromlé
- 1 bögrényi bulgur

A vöröshagymát, fokhagymát megdinsztelem olajon, a tűzről félrehúzva belekeverem a pirospaprikát, csípős rózsát és kevés vízzel felöntöm. Beledobom a karikákra vágott paprikát, megsózom. Visszarakom a tűzre, majd beledobom a kockára vágott patisszont és cukkinit is, újra felöntöm egy kis vízzel, hogy ne égjen oda. A legvégén, ha már minden megfőtt, akkor kerül bele a gabonakolbász (szeletelhetetlen, szóval darabkákban) és a bulgur. Ha egy bögrényi bulgurt teszek bele, akkor öntök hozzá még legalább másfél bögrényi vizet. Közben kavargatom, kóstolgatom és ha a bulgurnak még több vízre van szüksége, akkor öntök még hozzá. Ha kész, néhány csepp citromlével még ízesítem.

Fincsi!


2009. július 27., hétfő

A bécsi blökik környezettudatosabbak?

Ma egy rövid időre Bécsben jártam és az alábbi lehetőséget láttam arra, hogy ők hogyan tüntetik el azt a bizonyos kutyakakit... Egy oszlopra szerelt kis ládikába nylon zacskókat tesznek, melyből minden kutyatulajdonos, gazdi húz egy-egy darabot, beleteszi a végterméket és kidobja a szemetesbe. Rácsodálkozásom után épp jött egy közterület fenntartó alkalmazott, aki pótolta a zacskókat. Tényleg nem kellett szökdécselnünk a járdákon, hogy kikerüljük a kakikat. Budapest is örülne egy ilyen megoldásnak... remélem a gazdik használnák is!

Bécs így oldja meg...


2009. július 21., kedd

Kulcs egy tisztességes társadalomhoz

Három éve Svédországban nyaraltam, vagyis inkább menekültem és hűsöltem a forró magyar nyár elől. Az ottani környezetvédelmet látva jutott eszembe az alábbi történet...

Két éve nyáron a munkahelyemről sétáltam hazafelé. Egyszer csak olyan zajra lettem figyelmes mintha valaki egy műanyag palackot eldobna a járdára. Felnéztem és láttam, hogy igazam lett. Felém sétált egy 9 év körüli fiú - egy nővel, valószínűleg az édesanyja lehetett -, aki a kezéből eldobott egy műanyag fél literes palackot. Amikor egymás közelébe értünk, szóltam a fiúnak:
- Ne haragudj, de elhagytál valamit.
Ő hirtelen hátrafordult, tényleg azt hitte, hogy kiesett valami a zsebéből.
- Elhagytál valamit - ismételtem meg mondandómat - Egy műanyag palackot... Az nem szemetes, hanem járda, ahova elejtetted.
A fiún látszódott, hogy talán egy pillanatra el is szégyellte magát.
Az, hogy ezek után mit kaptam az anyjától - azért, mert rá mertem szólni a fiúra - nem tűr nyomdafestéket... Így itt sem részletezném.
A palackot természetesen felszedtem és otthon kidobtam a kukába.

Elgondolkodtam, ha a fiú felnő, ezek után biztos arra fogja tanítani a gyerekeit, hogy nem probléma, ha szennyezzük a környezetünket... persze nem ítélkezem. Hátha nem így lesz!


Az azonban bizonyos, hogy nem minden ország volt kezdetben tiszta ország. De vannak olyan helyek, ahol időben felismerték, hogy a környezetszennyezés nem vezet jó útra. Az 1970-es években Finnországban elindítottak egy környezetvédelmi programot. Kötelezővé tették az iskolákban az iskola környéki szemétszedést a tanulók számára. Mindennap másik osztály gyűjtötte zsákokba az eldobott szemetet. Ha a szülők jöttek a gyerekekért és közben eldobtak valamit az iskola környékén, akkor a gyerekek szóltak rá a szüleikre:
- Anya/Apa! Ne dobd el a szemetet, mert holnap nekem kell összeszednem!

Ez a generáció már környezettudatosan nőtt fel, értékelte és óvta a környezetét. Nem nehéz kitalálni, hogy ők már a gyermekeiket is ilyen szellemben nevelték fel és a XX. század végére Finnország tiszta ország lett.

Valami hasonlót tapasztaltam Svédországban is. Hihetetlenül környezettudatosak az ott élők. Az üvegen kívül a sörös dobozok (14 Ft-ot adnak érte) és a 1,5 literes ásványvizes palackok (56 Ft-ot adnak érte) is visszaválthatók. Ösztönzik az embereket, hogy visszavigyék az üzletbe a környezetre káros szemetet. A házakban 4-5 kuka van, mindegyikben mást-mást gyűjtenek: külön komposztnak, külön műanyagoknak, üvegnek, papírnak. Ha megtelnek a szemetesek, elviszik a gyűjtőhelyre. Az utcákon nincsen szemét és kutyakaki. Gondoskodnak nemcsak magukról, hanem a környezetükről, a körülöttük élőkről is.


Amit ott láttam és tapasztaltam, azt magammal hoztam Magyarországra - a mai napig felveszem a szemetet az utcán, ha látok a közelben szemetest - és megpróbálom folyamatosan átadni az embereknek ezt a szemléletmódot. Igaz nincsenek illúzióim. Csak lelkesedésem. De az örök...


2009. július 20., hétfő

A Kollath-reggeli

"...egészséges és még finom is..." hangzik az egyik termék reklámjában és mi el is hisszük... De vajon tényleg igaz? Az az egészséges és a finom, amit a televízióban reklámoznak? A másik "kedvencem": "Ha az Ön gyermeke a világon a legjobban az édességet szereti, és ha Ön a világon a legjobban a gyermekét szereti, a ... cukorka a megoldás, amelyben valódi gyümölcslevek és értékes vitaminok vannak..." Ki az, aki bedől a reklámnak és 1 kg alma helyett inkább 10 zacskó ... cukorkát vesz gyermekének, hogy megkapja a gyerek a szükséges vitaminokat??? Inkább adjunk neki és magunknak szeretettel elkészített egészséges reggelit...

A minap bukkantam rá Kollath Werner német orvos és táplálkozástudósra, aki összeállította a tökéletes reggelit.


"A földön élő 700.000 élőlényfaj közül csak az ember fogyaszt főtt ételt. A természet szerint neki is csak nyers ételekkel kellene táplálkoznia." Kollath Werner német orvos és táplálkozástudós felfedezte, hogy miként lehet a teljes értékű táplálékot előállítani.

A reggeli elkészítése: este 1 dl vízben (nem tejben!) 30-40 grammnyi (3-4 evőkanál) búza- vagy rozspelyhet (+ szezám- és lenmagpelyhet) beáztatunk. Az éjszakai erjedés közben vegyi átalakulás megy végbe a beáztatott anyagban. Ennek tulajdonítható a Kollath-reggeli tápértéke. Ugyancsak este kevés vízbe áztassunk kb. 15 gramm mazsolát, vagy másfajta apróra vágott aszalt gyümölcsöt: fügét, szilvát, körtét, esetleg datolyát stb. Reggel a kettőt egy edénybe öntsük össze és aprítsunk vagy reszeljünk bele 1 almát (kb. 100 gramm) vagy más gyümölcsöt (eper, cseresznye, szilva, barack) a vidék és évszak szerint. Adjunk hozzá 2 evőkanál mákot, egy kiskanál mézet, 1 evőkanál apróra vágott diót, (mogyorót, napraforgómagot, stb.) vagy mandulát, ezenkívül 1-2 kanál kifacsart citromlevet.


A Kollath-reggeli jótékony hatásai:
1. Nincs gyomortúlterhelés, csak legalább 4 órán át jóllakottság érzet.
2. Normális testsúlyt biztosít. A túlsúlyosak fogynak anélkül, hogy éhesek lennének addig, míg jön az ebéd ideje. A túl soványak pedig híznak és emésztőszerveikben is javulást észlelnek.
3. A székrekedés megszűnik.
4. Mivel a reggeli méregtelenít, a fáradtság jelei eltűnnek.
5. Növekszik a fizikai és szellemi teljesítőképesség.
6. Javul a közérzet, amely a biológiai egyensúlyból következik.
7. Az ember nem kíván izgatószereket (kávé, dohány, alkohol).
8. Növekszik a koncentrációképesség, mivel az emésztőszervek nincsenek túlterhelve.
9. A vér összetétele javul, a koleszterinszint csökken. A jobb vérkeringés megszünteti a bőrbetegségeket (ekcéma, kelés, pikkelysömör).
10. A haj regenerálódik, rugalmassá válik.
11. A köröm fényesség válik, nem lesz törékeny.
12. A fogazat megjavul, az ínysorvadás mértéke csökken.
13. A csontváz megerősödik.

Zárásként pedig álljon itt egy részlet Werner Kollath: A gyógyászat egységességéről (Rostock, 1942) c. könyvéből:

"Ebből kétségtelenül az a benyomás alakult ki, mintha a természetben spontán hiány fordulna elő azokból az 'életet jelentő anyagokból', amelyeket a kutatásnak és a vitmaninszintézisnek kellene ellensúlyozni. Az ember úgy tesz - gondolkodik józanul Kollath -, mintha ez a felfedezés a természet egyik hibáját kellene hogy megszüntesse - a vitaminhiány tekintetében ez körülbelül hasonló, mintha a kórokozó baktériumokat mint 'a betegségek természetes okozóit' szüntetnénk meg.

Ezzel szemben Kollath a következő pozíciót képviseli:
"Egyetlen bizonyítékunk sincs arra, hogy a természetben valahol magától alakulna ki vitaminhiány, amíg a talajnak és a növényvilágnak megvannak a természetes életfeltételei. Az összes hiánybetegség sokkal inkább a táplálék nyerésére, megőrzésére és elkészítésére irányuló hibás emberi intézkedések következménye. Végül pedig az ember és az ő hibás cselekedete találta fel a hiánybetegségeket, amelyeket most fedezett fel... Túl gyakran támad az a benyomásunk, mintha az orvosok azt hinnék: ha egy vitamint kémiailag feltalálnak, akkor a megfelelő hiánybetegség is meg van magyarázva. ... Ezekre a vitaminokra én kezdettől fogva úgy tekintettem, mint élettanilag szükséges anyagokra, ahol kutatandó részfeladatok vannak. A kémiailag tiszta vitaminok szükséges kutatóeszközök voltak ahhoz, hogy ezt a célt elérjem. Ha a kémikus befejezi a feladatát, tulajdonképpen akkor kezdődik az orvos, és elsősorban a biológus feladata. ... Ennek az egységes felfogása hiányzott és hiányzik még ma is a vitaminkutatásban."


2009. július 18., szombat

Ami a szívedet nyomja

"Jónéhány" évvel ezelőtt a szüleimtől kaptam ajándékba az "Ami a szívedet nyomja" c. könyvet, amelyben három svéd költőnő megpróbált azon a nyelven, mely minden gyerek sajátja, verseket írni arról - ami a gyerekek szívét is nyomja. Ha rossz kedvem van néha még most is előveszem a könyvet és fél óra alatt kiolvasom újra. A könyvnek 5 fejezete van, minden részből kiemeltem a számomra legkedvesebb verseket, melyek viccesek és az élet legegyszerűbb dolgairól szólnak, nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is.


1.) Holnap leszek nyolcéves

* BÉLYEG *
Bélyeget gyűjtöttem.
Papa hozott egyszer egy kilót.
Azóta nem gyűjtök bélyeget.

* GYEREKNEK LENNI AZÉRT ROSSZ *
Gyereknek lenni azért rossz,
mert igazán sehová
nem tartozol.
Persze nagyon klassz,
hogy derék szüleid vannak
és egészen tűrhető testvéreid
- ha vannak -
mégis
nincs semmid, amit magad választottál.
Van egy klubunk,
Sten meg én vagyunk a klub,
de kettőhöz tartozni nem elég.
Néha levelet írok magamnak,
egy régi bélyeget ragasztok rá,
és bedobom a levélszekrényünkbe,
hogy a többiek azt higgyék,
van valakim, aki csak az enyém
és akiről ők nem is tudnak.

2.) Barátság, szerelem

* CILLA ÉS ÉN *
Cilla
(akit igazában Cecíliának hívnak)
néha olyan gügye.
Néha helyes,
néha egész jól ki lehet vele jönni.
Néha,
kis dedós hozzám képest.
"Mit gondolsz rólam?"
kérdeztem egyszer Cillát.
Tudjátok mit felelt?
Ezt:
"Néha olyan gügye vagy.
Néha helyes.
Néha egész jól ki lehet veled jönni.
És néha...
... néha kis dedós vagy hozzám képest!"

* SZERELEM *
Sten-Malténak nagy, vörös és elálló
füle van.
Nekem tetszik
a nagy, vörös és elálló
fül.

3.) Ami a szívedet nyomja

* MIKOR SÖTÉTEDNI KEZD *
Mikor sötétedni kezd,
akkor jó sétálni.
Járom az utcát,
belesek az ablakokon.
Az emberek odabenn
úgy mozognak az ablak mögött,
mint halak az akváriumban,
ha felgyújtjuk benne a lámpát.
Mikor egész sötét lesz,
jó beúszni
a saját akváriumomba.
Valaki mondja: Szervusz.
Hol jártál?
És felelek: Csak úgy sétáltam.
És arra gondolok, hogy most én is
hal vagyok a kivilágított tartályban,
és azokra gondolok, akik belesnek,
akiknek nincs fénytartályuk,
ahol melegedjenek.
Mind a rókákra és a nyulakra,
az otthontalan macskákra
és emberekre.

* SÓDERPARTI *
Daniel,
aki az osztályunkba jár,
a vacsorát Sóderpartinak hívja.
"Sódert esztek vacsorára?"
kérdeztem egyszer
(mert szerintem ez a
Sóderparti
olyan lükén hangzik).
"Frászt" mondta Daniel,
"húst eszünk,
és mindenki nyomhatja a sódert,
és senki se mondja,
hogy fogd be a szád,
és mindig kipakolhatod,
ami a szívedet nyomja"
mondta Daniel, és nevetett.
Mégiscsak lükén hangzik, hogy
Sóderparti.
De Ami a Szívedet Nyomja, az már
igen!
Nálunk csak olyan közönséges
Vacsora van.

4.) A felnőttek furcsák néha

* A FELNŐTTEK FURCSÁK NÉHA *
A felnőttek
furcsák néha.
Azt hiszik,
elég összeterelni
két "alkalmas korú" gyereket,
és a két gyerek
automatikusan jó haver lesz.
Szeretném összeterelni
papát
találomra egy "alkalmas korú"
bácsival
és megnézni, összehaverkodnak-e
- biztosan nem akarna engem se többé összeterelni
Ulla-Gullával például.
Sokkal szívesebben játszom
Lill-Parával,
pedig Lill-Para kis tökmag,
de ugyanazt szereti
és ugyanazt utálja, mint én
- Ulla-Gullát például.

* TÁRSASUTAZÁS *
Mama nővére, Inge néni társasutazáson van.
Régóta spórolt rá,
csináltatott egy sárga ruhát
meg három sortot.
Mit gondolunk, nem túl szorosak rajta?
Á, dehogy!
Térképeket nézett,
olvasta az útikönyvet.
Francia tanfolyamra is járt,
jól felkészülök, mondta.
Inge néni hazajött.
Hogy érezted magad? - kérdezte mama.
Egyedül.
Társasutazáson?
Ühüm. A többieknek mind volt társasága.
... Persze ott volt a túravezető ... - tette hozzá.
Az iskolai kirándulások jutottak eszembe
Én is mindig a tanító néni mellett megyek.

5.) Beteg a tenger

* VAN HOZZÁ KÖZÖD? *
Van hozzá közöd,
mit csinálok?
És hogy mit gondolok?
Van hozzá közöm,
mit csinálsz?
És hogy mit gondolsz?
Van közünk egymáshoz?
Hozzám, hozzád, mindenkihez,
aki véletlenül épp itt él
épp most,
és akitől függ,
hogy mi lesz a világból?
Van közünk egymáshoz,
talán igen.

* SIETEK *
Sietek.
Nem érek rá
leckét írni,
kivinni a szemetet,
kitakarítani.
Be kell majszolnom az egész világot,
mint egy paradicsomot,
mielőtt megöregszem,
mielőtt meghalok.




 

Zizi próba Copyright © 2009 Girl Music is Designed by Ipietoon Sponsored by Emocutez