Pages

2010. október 28., csütörtök

Hohe Tauern, Ausztria Nemzeti Parkja

Bejegyezte: Zizi dátum: 21:45

Utazásunk végéhez érek lassan. Utolsó előtti napunkat a Hohe Tauern Nemzeti Parkban töltöttük. A túraútvonal éppen a szállásunk mellől indul, így nem kellett messzire mennünk. Az 1834 km2 kiterjedésű Hohe Tauern Közép-Európa legnagyobb nemzeti parkja csodálatos hegycsúcsokkal, gleccserekkel, völggyel  (Dorfertal), vízeséssel, tóval, patakkal. A túra relaxációs programnak is tekinthető. Sétálsz csendben, hallgatod a természet lágy hangját, gyönyörködsz a látványban, friss levegőt szívsz és azon merengesz, hogyan került mindez ide??? 


A park belseje teljesen érintetlen maradt, a peremvidékeken található néhány alpesi gazdaság természetesen környezettudatos gazdálkodást folytat. Az osztrák boldog bocik békésen legelésznek napközben a völgyben, majd délután 5 óra körül hívószóra szépen besétálnak a gazdaságokba. Ilyen békés, nyugodt jószágokat, nem is tudjuk, mikor láttunk utoljára.


Dorfertal valaha a Kalsban élő nők ellenállásának a jelképévé vált, ugyanis néhány vállalat egy hatalmas vízierőművet akart a park területén létrehozni. Szerencsére a kalsi nők erőszakos nyomásának igazat adtak és nem engedélyeztek ennek a csodálatos parknak a tönkretételét.


A túrát egyébként 1751 méter magasan kezdtük. Két órás kényelmes séta után elértük az 1755 méter magasan fekvő hüttét, a Kalser Tauernhaus-t.


Innen egy kicsit keményebb útvonal következett. Az út már nem volt sík, bizonyos helyeken szűkké vált és nagy köveken, bokrokon kellet átgázolnunk, de megérte a látványért "küzdeni". Kb. másfél óra után értünk el túránk végállomásához, az 1935 méter magasan fekvő Dorfersee-hez, ami egy hegyek közé beszorult tó, vagyis tengerszem.


Egy nagy sziklára leültünk, piknikeztünk és meresztettük szemeinket. Nem bírtunk betelni a látvánnyal. Fél órás pihenő után újra útra keltünk, majd visszaérve a Kalser Tauernhaus-hoz megálltunk, hogy felmelegítsük magunkat egy-egy tányér levessel és leöblítsük mindezt egy kis sörrel. Este nem kellett altatni bennünket, a fáradtságtól azonnal álomba merültünk.


Utolsó napunk reggelén egy gyors reggeli után búcsút vettünk Andreatól, szállásadónktól, majd elindultunk Kals-ba. A 9 órakor nyitó felvonóhoz igyekeztünk. 25 perces lebegés következett (20 euróért fejenként) és felértünk a 2621 méter magasan fekvő Cimaross csúcsra.


Lélegzetállító látvány tárult elénk. Az időjárás nekünk kedvezett, ugyanis a négy nap alatt ez volt az első olyan reggel, amikor hétágra sütött a nap. Tisztán láttuk a Großglockner csúcsát, a környező hegyeket, falvakat. De beszéljenek helyettem a képek.



Egy habos cappuccinot még megittunk a csúcson, majd búcsút vettünk ettől a csodálatos helytől, amit örökre a szívünkbe zártunk.


Meleg szívvel ajánlom mindenkinek Ausztria ezen kis szegletének a felfedezését. Ha másért nem, a boldog Milka bocik látványa miatt megéri útra kelnünk! :)

Még többet Ausztriáról:
Kals, az osztrák meseváros

4 megjegyzés on "Hohe Tauern, Ausztria Nemzeti Parkja"

chriesi on 2010. október 28. 22:07 írta...

Nagyon tetszenek a képek! Főleg a részletek a házról.

Rosa's Yummy Yums on 2010. október 29. 1:13 írta...

Those landscapes are so beautiful! Very much like Switzerland...

Cheers,

Rosa

Rambling Tart on 2010. október 29. 10:10 írta...

Oh Zita, absolutely STUNNING photos!! I love them so much and feel like I've been on a little vacation today. Thank you!!

Zizi on 2010. október 30. 8:53 írta...

chriesi,
Köszönöm!

Rosa,
Thank you! It is really a beautiful place on this Earth!

Krista,
I'm glad I could take you on a little vacation! :)

Megjegyzés küldése

2010. október 28., csütörtök

Hohe Tauern, Ausztria Nemzeti Parkja


Utazásunk végéhez érek lassan. Utolsó előtti napunkat a Hohe Tauern Nemzeti Parkban töltöttük. A túraútvonal éppen a szállásunk mellől indul, így nem kellett messzire mennünk. Az 1834 km2 kiterjedésű Hohe Tauern Közép-Európa legnagyobb nemzeti parkja csodálatos hegycsúcsokkal, gleccserekkel, völggyel  (Dorfertal), vízeséssel, tóval, patakkal. A túra relaxációs programnak is tekinthető. Sétálsz csendben, hallgatod a természet lágy hangját, gyönyörködsz a látványban, friss levegőt szívsz és azon merengesz, hogyan került mindez ide??? 


A park belseje teljesen érintetlen maradt, a peremvidékeken található néhány alpesi gazdaság természetesen környezettudatos gazdálkodást folytat. Az osztrák boldog bocik békésen legelésznek napközben a völgyben, majd délután 5 óra körül hívószóra szépen besétálnak a gazdaságokba. Ilyen békés, nyugodt jószágokat, nem is tudjuk, mikor láttunk utoljára.


Dorfertal valaha a Kalsban élő nők ellenállásának a jelképévé vált, ugyanis néhány vállalat egy hatalmas vízierőművet akart a park területén létrehozni. Szerencsére a kalsi nők erőszakos nyomásának igazat adtak és nem engedélyeztek ennek a csodálatos parknak a tönkretételét.


A túrát egyébként 1751 méter magasan kezdtük. Két órás kényelmes séta után elértük az 1755 méter magasan fekvő hüttét, a Kalser Tauernhaus-t.


Innen egy kicsit keményebb útvonal következett. Az út már nem volt sík, bizonyos helyeken szűkké vált és nagy köveken, bokrokon kellet átgázolnunk, de megérte a látványért "küzdeni". Kb. másfél óra után értünk el túránk végállomásához, az 1935 méter magasan fekvő Dorfersee-hez, ami egy hegyek közé beszorult tó, vagyis tengerszem.


Egy nagy sziklára leültünk, piknikeztünk és meresztettük szemeinket. Nem bírtunk betelni a látvánnyal. Fél órás pihenő után újra útra keltünk, majd visszaérve a Kalser Tauernhaus-hoz megálltunk, hogy felmelegítsük magunkat egy-egy tányér levessel és leöblítsük mindezt egy kis sörrel. Este nem kellett altatni bennünket, a fáradtságtól azonnal álomba merültünk.


Utolsó napunk reggelén egy gyors reggeli után búcsút vettünk Andreatól, szállásadónktól, majd elindultunk Kals-ba. A 9 órakor nyitó felvonóhoz igyekeztünk. 25 perces lebegés következett (20 euróért fejenként) és felértünk a 2621 méter magasan fekvő Cimaross csúcsra.


Lélegzetállító látvány tárult elénk. Az időjárás nekünk kedvezett, ugyanis a négy nap alatt ez volt az első olyan reggel, amikor hétágra sütött a nap. Tisztán láttuk a Großglockner csúcsát, a környező hegyeket, falvakat. De beszéljenek helyettem a képek.



Egy habos cappuccinot még megittunk a csúcson, majd búcsút vettünk ettől a csodálatos helytől, amit örökre a szívünkbe zártunk.


Meleg szívvel ajánlom mindenkinek Ausztria ezen kis szegletének a felfedezését. Ha másért nem, a boldog Milka bocik látványa miatt megéri útra kelnünk! :)

Még többet Ausztriáról:
Kals, az osztrák meseváros

4 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszenek a képek! Főleg a részletek a házról.

    VálaszTörlés
  2. Those landscapes are so beautiful! Very much like Switzerland...

    Cheers,

    Rosa

    VálaszTörlés
  3. Oh Zita, absolutely STUNNING photos!! I love them so much and feel like I've been on a little vacation today. Thank you!!

    VálaszTörlés
  4. chriesi,
    Köszönöm!

    Rosa,
    Thank you! It is really a beautiful place on this Earth!

    Krista,
    I'm glad I could take you on a little vacation! :)

    VálaszTörlés

 

Zizi próba Copyright © 2009 Girl Music is Designed by Ipietoon Sponsored by Emocutez