Pages

2010. április 29., csütörtök

Tavaszi quiche

Bejegyezte: Zizi dátum: 0:48 2 megjegyzés
 

Amikor Angliában éltem, akkor találkoztam először a quiche-sel (ejtsd: kis). Aztán évek teltek el, egyszer se jutott eszembe. Kb. 1,5 éve ugrott be újra a kép, hogy Angliában ettem valamilyen zöldséges pite szerűséget. "Hmmm, mi is volt a neve?" Gyors szörfözés a neten, majd rájöttem, hogy a quiche-re gondoltam. Megnéztem több receptet, hogyan is készül... azóta nincs megállás, folyamatosan készítem különböző zöldség variációkkal.

A quiche eredetileg egy francia hagyományos étel, lényege, hogy omlós sós tésztára gazdag feltét kerül, majd ezt összesütjük tejszínes, sajtos tojással. A tészta vajjal, liszttel, sóval és hideg vízzel összeállítható. Tojást is lehet beletenni, hogy jobban összeálljon, azonban én most kihagytam, mert próbálom a tojás mennyiségét csökkenteni a táplálkozásunkban. Fontos, hogy a tészta minden hozzávalója hideg legyen, mert csak akkor lesz omlós a tészta. A feltéteknek aztán tényleg semmi nem szab határt.

Ja, és hogy miért tavaszi? Mert a tavasz első zöldség hírnökeivel pakoltam tele: medvehagymával, újhagymával és zöld spárgával! :)


Tavaszi quiche

Hozzávalók 2 főre:
Tésztához:
- 250 g liszt (teljeskiörlésű tönkölyt és tönköly fehérlisztet kevertem)
- 80-100 g hideg vaj
- 3-4 evőkanál hideg víz
- 2 csipet só
Feltéthez:
- 300 g spárga
- 10-12 levél medvehagyma
- 2 szál újhagyma
- 2 db bio tojás
- 1,5 dl zabtejszín
- 80 g sajt reszelve
- só, bors, szerecsendió

Először összeállítom a tésztát: a lisztet a sóval és a vajjal elmorzsolom majd a vízzel összegyúrom formás kis gombóccá. Folpackba csomagolom és beteszem a hűtőbe (legalább fél óra), amíg a zöldségeket előkészítem. A spárga fás részeit levágom, majd sós, lobogó vízbe teszem 3 percre, főni. Tényleg csak néhány perc legyen, hogy a spárga ne legyen szétfőve, őrizze meg roppanósságát. Hideg vízzel leöblítem a spárgákat és félreteszem. A tojásokat felverem, sózom, borsozom, szerecsendiót reszelek bele, hozzáöntöm a zabtejszínt, beleteszem a sajtot és elkeverem.

A hűtőből kivett tésztát akkorára nyújtom, ami a sütőformának megfelelő, a szélein is érjen fel legalább 3 cm magasan. Mivel vajas a tészta én a tepsit nem vajaztam külön ki és így se ragad bele a tészta. Elősütöm a tésztát úgy, hogy sütőpapírt helyezek a tetejére, nehezéknek meg babot szórok rá (ezt mindig elteszem és mivel már étkezéshez nem használható fel a bab, ezért használom tészták vakon sütéséhez). Kb. 180 fokon 15 percig sütöm. Ha átsült a tészta legelőször a medvehagyma leveleket teszem rá, majd az újhagyma karikákat és végül a spárgát. Reszelek rá még egy kis szerecsendiót, ráöntöm a tejszínes, sajtos, tojásos keveréket és már mehet is vissza a sütőbe kb. 30 percre. Friss zöld salátával nagyon finom!

2010. április 28., szerda

Fotós kalandok 3.

Bejegyezte: Zizi dátum: 6:30 11 megjegyzés

Tudom, tudom... jó lenne már egy recept is a blogra! Az az igazság, hogy eléggé el vagyok havazva, de nem panaszkodom. A fotósuli most elég sok időmet elveszi, mert gyakran járunk fotózni, utána persze elég sok idő, amíg a képeket kiválasztom, megszerkesztem. Meg ugye dolgozni is kell, meg helytállni az élet egyéb területein... De, ahogy gimis osztálytársam Á. mondaná, "Ami késik, az nem mindig a busz!" :) Szóval receptekkel is jövök hamarosan!


Két hete a Füvészkertben jártunk makrofotózáson. Ez már egy kicsit izgalmasabb téma volt számomra, mint a sportfotózás. Szerintem jobban meg is tudtam mutatni magamat, jobban el tudtam mélyedni a témában és néhány képem egész jól sikerült. :) A makrofotó tanárunk, Nagy Z. László külön megdicsérte a csoportot, hogy jól teljesítettünk és megjegyezte, hogy néhányunknak érdemes lenne a makrofotózással foglalkoznia! :)


Tényleg születtek igazán zseniális képek. Csodálatos a természet felnagyítva. Többen fotóztak méhecskéket, amikor gyűjtik a virágokból a virágport, és a sárga virágpor szemcsék látszódnak a lábaikon! El tudjátok képzelni ezek milyen apró dolgok??? Mégis a fotózás egy olyan csoda, amely ezeket az apró dolgokat és pillanatokat visszaadja nekünk.


Jó lenne, ha lenne lehetőség újabb makrofotózásra. Akkor már biztos, hogy közelebb merészkednék a növényekhez, bogarakhoz, állatokhoz és még jobb képeket tudnék készíteni. Sok képet készítünk egy-egy gyakorlat alkalmával, de nagyon sok közülük nem sikerül jól... ez csak otthon derül ki, amikor megnézem a képernyőn.


Általában nem vagyok megelégedve a képeimmel, mindig a maximalizmusra törekszem az élet egyéb területein is! :) Vannak "jó" képeim, de kevésnél marad tátva a szám, hogy "Whoaaa, ez aztán igen!". Ahhoz képest, hogy totál lelkes amatőr vagyok, azért kezdek ráérezni a lényegére, de észrevettem magamon, hogy én inkább érzésből fotózom. A színek, látványok, pillanatok hatnak rám, ezekből kreálok valamit. A fotózás technikai részéből azonban még korrepetálásra szorulok. A száraz matematikai, technikai, fizikai dolgokat kellene összekapcsolnom (rekesz, idő, iso hármas egysége)... ehhez igénybe szoktam venni egy-két profi segítségét. :) H. barátnőmmel sokszor "zaklatjuk" a fotós tanárainkat vagy profi/már fotós múlttal rendelkező csoporttársainkat (igen, igen, profik is járnak a tanfolyamra), hogy az adott képhez mi lenne a tökéletes beállítás.


Az itt látható képek a kedvenceim. Úgy gondolom ezek sikerültek a legjobban. Jó lett volna még bogarakat többet fotózni és még közelebbről. De hát ez volt életem első makrofotózása... ha a maximalizmusra törekszem, kerülhetnek még ki "whoaaa" képek a kezeim közül.

Eláruljátok, hogy nektek melyik a kedvencetek?





Fotós kalandok 1.
Fotós kalandok 2.

2010. április 26., hétfő

Fotós kalandok 2.

Bejegyezte: Zizi dátum: 23:00 6 megjegyzés
Ígértem folytatást a fotóiskolával kapcsolatban. Többen kérdeztétek, hogy hova is járok... Nos, az ArtWork Fotóiskolába. Meg vagyok velük elégedve, kiváló az oktatás, jól szervezettek és élvezetesek, sőt kalandosak a gyakorlatok. Az elméleti órák száma 33, a gyakorlati 119. Vannak belső helyszíni, stúdiós gyakorlatok és vannak külső helyszíni gyakorlatok, de ezekről majd később. Az oktató gárda is igen színvonalas. Többek között van óránk Szandelszky Bélával (sajtó, protokoll fotó), Szalmás Péterrel (sportfotó), Nagy Z. Lászlóval (makrofotó), Zsila Sándorral (természetfotó), Szántó Györggyel (tárgyfotó) és Szipál Mártonnal (portréfotó).

Az első éles gyakorlatunk sportfotózás volt, vízilabda meccsre mentünk. Életemben akkor vettem a kezembe másodszorra tükörreflexes fényképezőgépet. Én annyira vagyok lelkes amatőr, hogy lement az első negyed mire segítséggel beállítottam a gépemet úgy, hogy normális képeket tudjak készíteni. Ennek ellenére élveztem a fotózást és nagyon gyorsan eltelt a maradék három negyed. Az alábbiak a kedvenc képeim...

Tanakodó verebek :)

Merengő kapus

Edzői bíztatás

Akcióban

Fotós kalandok 1.

2010. április 23., péntek

Citromos mákos muffin

Bejegyezte: Zizi dátum: 0:15 8 megjegyzés

Valamelyik nap megkívántam a mákot. Tudom, hogy citrommal párosítva fenséges! Kutakodtam a neten, összeszedtem pár receptet, aztán összekutyultam a saját változatomat. :) Lehetett volna a tetejére valamilyen citromos krémet készíteni, hogy cupcake legyen belőle, de aztán úgy döntöttem, nem növelem a cukor mennyiséget, így letettem a krémről. Az amerikai receptek cukor mennyiségét, amúgy is kétkedve szoktam fogadni, és mindig a megadott mennyiség negyedével indítok, mert már tudom, hogy ők az én ízlésemhez mérten egészségtelenül agyon cukrozzák a desszertjeiket (tisztelet a kivételnek!).

Néhány hete a szüleimnél járva felfedeztem, hogy van TV Paprika csatornájuk. Kihasználva főzőműsoros éhségemet, csillapítottam egy keveset néhány műsorral. Többek között egy Martha Stewart programmal, amiben éppen cupcake-et készített. 12 db elkészítéséhez (+ krém és cukrozott narancs/citromhéj a tetéjre), annyi cukrot használt fel, amennyit én 48 db elkészítéséhez szoktam. Na ezért negyedelem az amerikai sütemény receptek cukor mennyiségét... :)


Citromos mákos muffin

Hozzávalók:
- 100 g teljeskiörlésű tönkölyliszt
- 150 g tönköly fehérliszt
- 100 g darált mandula
- 5 evőkanál mák (nyersen)
- 1 teáskanál sütőpor
- 1/2 teáskanál szódabikarbóna
- 1/4 teáskanál só
- 80-100 g vaj (olvasztva)
- 3 db bio tojás
- 120 g nádcukor
- 2 citrom lereszelt héja
- 1 citrom leve
- 1 vaníliarúd kikapart magjai

Összekeverem a száraz alapanyagokat: liszt, mandula, sütőpor, szódabikarbóna, só, mák. A tojásokat egy másik tálban a cukorral jól elkeverem, hozzá reszelem a citromhéjat, hozzáadom a citrom levet, a vanília kikapart magjait, majd óvatosan a langyos vajat, nehogy a tojás összeugorjon. A tojásos keveréket hozzáadom a száraz alapanyagokhoz, jól elkeverem és muffintepsibe adagolom. 180 fokon kb. 20 percig sütöm (amikor a fogpiszkálóra már nem ragad tészta, akkor jó).

A mai borús időt pedig felvidítom egy csodás rózsaszín képpel, amely szülővárosomban készült pár hete a főtéren álló tulipánfák virágzásakor. Nem lehetett betelni a látvánnyal, annyira gyönyörűek voltak!!!



2010. április 21., szerda

Tanyasi kalandok 1. (videó beszámoló)

Bejegyezte: Zizi dátum: 1:13 3 megjegyzés
Elkészült a hétvégi Tanyasi kalandok beszámolóhoz tartozó videó is néhány mini interjúval és még több képpel.



2010. április 19., hétfő

Tanyasi kalandok 1.

Bejegyezte: Zizi dátum: 23:40 10 megjegyzés

Vasárnap újabb kalandokba keveredtem... :) Egy olyan programon vettünk részt I.-vel, ami után hullafáradtan dőltünk az ágyba este. Izsákon jártunk egy tanyán, ahol a DNS Egyesület szervezésben 2010 tavaszától a tanyasi ökogazdálkodás iránt érdeklődők számára indítottak oktatási programot (havi egy alkalommal, vasárnaponként). Biogazda szakember segítségével mutatják meg az érdeklődőknek, miként lehet hatékonyan megművelni a földet úgy, hogy eközben a környezeti értékeket is megőrizzük.

Szorgos városi kezek :)

A program 2010 év végéig tart, egy teljes év összes munkafázisát felöleli, melyet év végén egy kiadványban összegeznek, amely a DNS Tanyasi Gazdálkodás modelljének alapját képezi a továbbiakban. A projekt célja, hogy olyan öko-gazdálkodási ismereteket adjanak az emberek számára, amit a gyakorlatban arra tudnak használni, hogy kialakítsák saját öko-gazdaságukat saját maguk számára, vagy a megélhetésük érdekében. Természetesen olyanok is csatlakozhatnak a programhoz, akiket jelenleg nem foglalkoztat a saját gazdaság megépítése (például mi), viszont szeretnének többet megtudni a természetes, egészséges életmódról; arról, hogy hogyan növekszik egy aprócska mag, amiből aztán étel lesz az asztalon; valamint arról, hogy milyen a vegyszermentes hagyományos gazdálkodás.

Nemes Mátyás biogazdálkodó

Az oktatást Nemes Mátyás biogazdálkodó vezette és vezeti az elkövetkezőkben is. Mátyást és családját jól ismerjük a Csörsz utcai biopiacról, ahova már három éve járunk. Előfordulhat, hogy 30-40 percet állunk sorba az ő standjuknál... persze nem hiába. Hihetetlen mennyiségű zöldséget, salátafélét termelnek, olyan növényeket is, amelyek nem igazán ismertek Magyarországon, pedig meglenne rá a lehetőség és az igény is, hogy mások is termeljék és foglalkozzanak vele. Gondolok itt például a mángoldra, a leveles kelre, a mizunára, a pok-choi-ra, a tyúkhúrra, vagy karórépára. Mátyás nyugdíjazását követően kezdett el mezőgazdálkodással, biogazdálkodással foglalkozni és mára egy vérbeli szakemberré nőtte ki magát. Rengeteget lehet tőle tanulni, nemcsak a témát illetően. Olvasottsága, szakértelme, szaktudása igazi bölcs emberré teszi, akit élvezet hallgatni, akinek nagyon jó a kisugárzása.

Mátyás demonstrál

Kikelt borsó

A munkákat illetően foglalkoztunk veteményezéssel, ásással, krumpli ültetéssel, kapálással, komposztálással, a föld megszentelésével. Mátyás hosszú évek óta komposztálja a szerves hulladékokat, módszere már-már tudományos. Saját gazdaságában Fülöpjakabon mintegy 40 féle növényt termesztenek, ennek ellenére a keletkezett zöldhulladék nem elég a talajbaktériumok táplálására. Ezért olyan gazdaságból vásárolnak szerves trágyát, ahol nem használnak semmiféle vegyszert. Ezt megfelelően beoltva (magának a beoltási folyamatnak mi is szemtanúi lehettünk), a növények alá félig vagy teljesen érett komposzttal együtt adják. Ötféle preparátummal oltják be a komposzthalmot, amely a termofil fázisban fölmelegedhet 70-80 Celsius fokra. Ha azonban biodinamikus preparátumokkal oltják be, akkor ez a hőmérséklet 60 Celsius fok fölé nem emelkedik.

 
Trágya beoltásához készülődve

 
A föld megszenteléséhez szükséges anyagok elégetve: marha trágya, Ghí vaj, basmati rizs

Mátyáséknál már a vetés is komposztba történik, illetve a táphengereket is komposztból készítik, hogy nemcsak a növények, hanem a talaj élőlényei számára is közvetlenül rendelkezésre álljon a táplálék. A szerves anyagokból, a földből létrejön egy nagyon jó illatú, kellemes tapintású anyag, amelyet keveréknek, azaz komposztnak hívunk. Ennek aprításában segítenek az apró élőlények - ászkák, giliszták stb. - amelyek a komposzt súlyát tizedrészére csökkentik, miközben az energiatartalmát körülbelül 9-szeresére növelik.


Gyerekkoromban a szüleim által vásárolt hobbi kertben sokat kertészkedtem: kapáltam, gazoltam, locsoltam, szüreteltem, veteményeztem, viszont I.-nek ez volt az első ilyen élménye, annak ellenére, hogy kertes házban nőtt fel vidéki gyerekként. A homokos földet ásva, a talicskát tologatva rájött és rájöttünk, hogy nemcsak az étel elkészítése jelenthet kemény munkát, hanem az alapanyagok megtermelése is.

 
Házi kolbász

 
Héjában sült krumpli, salátával, csírákkal

Az idő nekünk kedvezett, ugyanis fantasztikusan meleg, napos idő volt, kicsit meg is pirultunk. Élvezet volt ilyen időben kint lenni a természetben, dolgozni, majd az ebédet jó ízűen elfogyasztani 25 másik információra éhes és tettrekész ember társaságában. Az ebéd elkészítésénél figyelembe vették, hogy vannak közöttünk vegetáriánusok, vegánok és húst fogyasztók is. Került az asztalra házi kolbászos paprikás krumpli, héjában sült krumpli, sóska mártás (tejjel és tej nélkül elkészítve), saláták, csírák, kovásszal készült ropogós héjú, sűrű belsejű kenyér. Nagyon jó érzés volt falatozni a többiekkel a megérdemelt munka után.

A DNS Egyesület pályázati pénzből fedezi a tanfolyam költségeit, az NCTA (Norvég Civil Támogatási Alap) segítségével. Így a tanfolyamon való részvétel csak egy jelképes összegbe kerül. Egyénileg lehet eldönteni, ki mennyit ad, de 500 Ft / főnél nem lehet több.

 
A tanya őrzője :)

A tanfolyam pontos helyszíne: 6070 Izsák, Matyódűlő 95., a DNS Egyesület tanyája. A program gyerekbarát, így a gyerekeket is szívesen várják, sőt kimondottan ajánlott nekik, főleg, akik nagyvárosban nőnek fel.

 
A legfiatalabb gazdálkodó, Szaffi

Jelentkezni a programra és érdeklődni róla a dnstanya@gmail.com címen lehet Harmati Zsombornál.



2010. április 15., csütörtök

Laskagomba krémleves

Bejegyezte: Zizi dátum: 23:00 0 megjegyzés

A hétvégén jutottam nagyon szép, friss laskagombához a biopiacon. Fülöpjakabon termelik a gombát és már legalább egy éve vásárolok tőlük.
- Mit fog belőle készíteni? - kérdezte a termelő.
- Krémlevest szeretnék - válaszoltam. Így kaptam még hozzá néhány darab barna csiperkét... azt mondta, ettől finomabb lesz. És igaza lett! :)

Laskagomba krémleves

Hozzávalók:
- 300 g laskagomba
- néhány szem barna csiperke
- 1 fej vöröshagyma
- 1 csokor petrezselyem
- 1-2 dl zabtejszín (jó a normál tejszín is)
- 1 bio zöldségleves kocka
- só, bors
- néhány ág kakukkfű
- olívaolaj

A felaprított hagymát az olajon megpárolom és hozzáadom az apróra vágott gombát. Párolom együtt egy keveset, sózom, borsozom, beleteszem a kakukkfüvet és felöntöm vízzel (kb. 1,5 liter). Mivel a gombának elég kevés idő kell, néhány perc múlva beledobom a zöldségleves kockát és a petrezselyem felét felaprítva. 10 percig főzöm, majd botmixerrel krémes állagúra turmixolom (ha túl sűrűnek találjuk, adjunk még hozzá egy kis vizet.) Hozzáadom a tejszínt, forralok még egyet rajta és már tálalható is. A maradék petrezselyemből szórok a tetejére.


2010. április 14., szerda

Gyömbéres répatorta narancsos mascarpone krémmel

Bejegyezte: Zizi dátum: 0:00 13 megjegyzés

Torta receptet kerestem I. közelgő szülinapjára. Olyat, ami különleges, még nem próbáltam és enni se nagyon ettem még, vagy csak egy-két szeletet. Így találtam Nana gyömbéres répatortájára. Nem sütöttem meg előre próbaként, bíztam magamban, hogy nem lesz konyhai kudarc a vége, hanem sikeresen teljesíteni fogom a kihívásokat! :) A recepten egy kicsit módosítottam. A mennyiség elég hatalmas, nekem egy 22 cm-es tortaformában 1,5 óráig sült 170-180 fokon. Ha nagyobb formában sül, laposabb lesz a torta és valószínűleg kevesebb idő kell neki. A recepthez használt bögre kb. 2,5-2,6 dl-es.


Gyömbéres répatorta narancsos mascarpone krémmel

Hozzávalók:
Tésztához:
- 2 bögre liszt (70% tönköly fehérliszt, 30% teljeskiörlésű tönkölybúza liszt)
- 3 bögre répa lereszelve (kb. 5-6 db)
- 1 bögre durvára darabolt dió
- 1 bögre olaj
- 3/4-1 bögre nádcukor (ki mennyire szereti édesen)
- 4 db tojás
- 2 teáskanál őrölt gyömbér
- 2 teáskanál fahéj
- 2 teáskanál sütőpor
- 2 teáskanál szódabikarbóna
- 1/2 teáskanál só
Krémhez:
- 300 g mascarpone
- 1 db narancs leve és reszelt héja
- 3 evőkanál nád porcukor


Lereszelem a répákat és a sütőt előmelegítem 180 fokra. Mivel nagy mennyiség lesz belőle egy nagy tálban kezdjük el összekeverni a hozzávalókat. Először a tojásokat a cukorral szépen adagokban összekeverem, majd hozzáöntöm az olajat és szépen elkeverem, hogy egyenletes masszát kapjak. Elkezdem adagolni a száraz hozzávalókat: lisztet, fahéjat, gyömbért, sütőport, szódabikarbónát, sót - közben folyamatosan kevergetem. Ezután a répát és a diót adom hozzá, összedolgozzuk a tésztát, keverünk rajta néhányat és kivajazott, kilisztezett tortaformába öntöm. A sütési idő változó, a tortaforma méretétől is függ; kb. 50-90 perc között mozog. A torta kívülről már lehet szép sült, de a belseje még teljesen folyékony. Szúrjunk bele egy villát és ha már semmi nem ragad rá, akkor biztosan átsült a belseje is.

A krémhez a mascarponet összekeverem a narancs héjával, levével és a porcukorral. Amíg a torta kihűl, hűtőbe teszem. Tálalás előtt kenem a krémet a tetejére.

Mi ketten három napig ettük ezt a mennyiséget! :) Hűtőben tárolva egyre finomabb és finomabb lett!


2010. április 10., szombat

Bulgur kucsmagombával és spenóttal

Bejegyezte: Zizi dátum: 6:20 7 megjegyzés

A Lehel piacon belefutottam friss kucsmagombába és mivel még soha nem készítettem és ettem belőle semmit, így gondoltam, teszek egy bátor próbát. Összedobtam egy gyors zöldség + gabona ételt, amit I.-nek készített születésnapi meglepetés pikniken fogyasztottunk el a Kopaszi gáton. Az étel nem utolsó sorban azért készült bulgurral, mert ez az egyik kedvenc gabona fajtám, és így indulhatok is a Limara által meghirdetett XXXIII. VKF-en! :)





Bulgur kucsmagombával és spenóttal


Hozzávalók:
- 150 g kucsmagomba
- 2 nagy marék spenót
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 fej vöröshagyma
- 1 bögre bulgur
- 1 dl zabtejszín
- só, bors, szerecsendió
- olívaolaj

A bulgurt kétszeres mennyiségű sós, borsos vízben megfőzöm. Közben egy kevés olívaolajon a felaprított fokhagymát és vöröshagymát megpárolom, hozzáadom a felkockázott kucsmagombát, sózom, borsozom és együtt párolom néhány percig. Majd hozzáadom a jól megmosott spenótot, reszelek bele szerencsendiót és tovább főzöm, párolom kb. 8-10 percig. Ráöntöm a zabtejszínt, összemelegítem vele, végül összeöntöm a bulgurral és már tálalom is. Nagyon finom!

Íme a terülj-terülj piknik asztalunk...

Bulgur, saláta, kakaós-mogyorós-banános muffin, gyömbéres répatorta, limonádé, gyümölcsök, sajt, tojás :)


2010. április 7., szerda

Kukta kalandok

Bejegyezte: Zizi dátum: 5:10 6 megjegyzés
 
Bejárat a főzőiskolába

Év elején a Makifood főzőiskola hirdetett pozíciót kuktáknak. Egyből ráharaptam a dologra. Úgy gondoltam, ezzel is bővíthetem ismereteimet, tanulhatok újat, ha egy képzett chef mellett kuktáskodom. Szakács végzettség nem volt feltétel, csak az, hogy szeressek főzni, érdeklődjek a gasztronómia iránt és ha még beszélek is angolul, akkor tuti a siker. Így kerültem Maki mellé kuktáskodni! :)


Maki szakácskönyv gyűjteménye

Maki Stevenson Japánban született, élt az USA-ban is és magyar férje által került hazánkba. Nemzetközileg ismert new yorki éttermekben tanulta a szakmát, ahol igen kemény feltételeknek kellett megfelelnie. Stílusát a finom, egyszerű alapanyagok, tápanyagban kiegyensúlyozott élelmiszerek jellemzik távoli tájak ízvilágával fűszerezve. Igazi lokálpatrióta, bárhol is él a világon. Szereti a lakóhelye környékén kapható piacokról, kis üzletekből beszerezni a főzéshez szükséges alapanyagokat a szezonalitásnak megfelelően. Sokat mosolyog, még akkor is, amikor a feje tetején áll (10 hallgatóval és 2 kuktával) a lakásában kialakított nagy konyhája :), ami az oktatás helyszínéül is szolgál.

Előkészítve

Mindig két kukta segítkezik egy tanfolyamon. Feladataink közé tartozik: a recept átolvasása után a hozzávalók és konyhai eszközök előkészítése, csoportosítása; a főzőpult elrendezése; vágódeszkák, kések, konyharuhák előkészítése; a vendégek fogadása, útba igazítása. Az óra alatt pedig a keletkező hulladék gyűjtése; elhasznált eszközök pótlása; mosogatás, edények mosogatógépbe helyezése; segítségnyújtás szeletelésben, alapanyagok előkészítésében; figyelni a résztvevőket, hogy kinek mire van szüksége... szóval rohangálunk, mint pók a falon :), de van azért arra is idő, hogy figyeljük a tanfolyam menetét, Maki tanácsait és ötleteit.

Félig készen

Többek között így tanultam meg, hogy a gyömbért nem késsel érdemes hámozni, hanem kanállal, így sokkal vékonyabb rétegben jön le a héja és nem vész kárba olyan sok belőle. Tőle tanultam meg azt is, hogyan kell helyesen fogni egy chef kést; hogyan érdemes meghámozni egy vöröshagymát, hogy utána könnyen aprítható legyen. Maki mindig ügyel arra, hogy a kuktáknak is elmondja mit-mivel-hogyan kell készíteni. Minden alkalommal tanulok valami újat, ezért hálás vagyok a lehetőségért, hogy ott lehetek.




A Makifood főzőiskola most egy rövid szünetet tart, ugyanis Maki anyai örömök elé néz az elkövetkező hetekben. Ősszel azonban újult erővel folytatják tanfolyamaikat az egészséges táplálkozást figyelemben tartva.


2010. április 5., hétfő

Abbahagyhatatlan szezámos-mákos

Bejegyezte: Zizi dátum: 23:30 9 megjegyzés

Ez a sós sütemény tényleg abbahagyhatatlan. Tegnap este se mertem enni belőle, mert akkor az egész hatalmas tálat befaltam volna, amíg rosszul nem leszek. Na, azért nem ilyen vészes a helyzet, csak egy kis önkontrollt kell gyakorolnia az embernek és máris élvezheti ezt a ropogtatnivalót. A recept kézről kézre terjedve jutott el hozzánk és állítólag már régi. Akárcsak az a szakácskönyv, amit megörököltem a nagymamámtól és a hétvégén hozzám került...



Venesz József: A magyaros konyha (Minerva, 1958.) - mindösszesen 39 Ft-ba került. Úgy gondolom, 1958-ban ez az összeg elég sok volt, akár napjainkban egy 6000-8000 Ft-os szakácskönyv. Vászonkötéses, néhol foltos és tele van dugdosva a nagyszüleim kézírásával írt receptekkel. Lapjai sárgultak, illata régi, szóval igazi kincs került a birtokomba.

Akármikor a nagymamámnál voltam, imádtam a könyvben lévő fekete-fehér és kezdetleges színes képeket nézegetni. Kihúztam a fehér kredenc fiókját (jaj, mennyire szeretnék majd egy ilyen rusztikus kredencet az álomkonyhámban!), kivettem a könyvet, leültem a fehérre festett fa asztalhoz, a fehérre festett nagy karfájú fa székek egyikére a konyhában, ahol a fa tüzeléses sparhet adta a konyha melegét és azon főzött, valamint abban sütött a nagymamám. Hogy ott micsoda ételek készültek... A szezámos-mákos rudacska receptje nem tőle származik és nem is a szakácskönyvből, egy barátunknál ettük és ő írta le nekünk a receptjét.



Abbahagyhatatlan szezámos-mákos

Hozzávalók:

- 400 g simaliszt
- 400 g rétesliszt
- 1/2 csomag sütőpor
- 500 g vaj
- 150 g reszelt sajt
- 2 db bio tojás
- 80 g mák (nem darált)
- 1,5 pohár tejföl
- 2 púpos teáskanál só
- szezámmag

A liszteket összedolgozzuk a vajjal, reszelt sajttal, a tojások sárgájával, a sütőporral, a mákkal, a tejföllel és a sóval. Pogácsa keménységűre gyúrjuk, majd fél cm vastagságúra nyújtjuk a tésztát. Megkenjük a tojásfehérjékkel, derelyevágóval ceruza vékonyságú csíkokra vágjuk és megszórjuk szezámmaggal. Tekintettel arra, hogy a mennyiség igen jelentős, a tésztát 3-4 részre osztjuk és egymás után nyújtjuk, vágjuk, sütjük a rudacskákat. Kivajazott tepsibe tesszük és 170-180 fokon sütjük, amíg aranybarnák lesznek. Felezhető is a mennyiség, ha valaki nem akar ennyit sütni, de annyira finom, hogy igen gyorsan el fog fogyni.


2010. április 3., szombat

Vendégvárók

Bejegyezte: Zizi dátum: 9:00 2 megjegyzés
Néhány könnyű recept húsvétra a hagyományos sonka-tojás-torma hármast kikerülve. Próbáljunk ki bátran újdonságokat is.




Családi recept, a párom nagynénjétől tanultam. Hogy miért szolnoki a neve (noha senki nem lakott és lakik a családból Szolnokon), azt nem tudom, mindenesetre nagyon finom.

Szolnoki kifli

Hozzávalók:
- 400 g liszt szitálva
- 25 g friss élesztő
- 1 tojás sárgája
- 50 g lágy vaj
- 2-3 dl langyos tej
- 1 teáskanál só
- 3 mokkáskanál cukor
- házi szilvalekvár
(16 db lesz ebből a mennyiségből.)

Az élesztőből, cukorból, 1 dl tejből és 2 evőkanál lisztből kovászt készítünk. A lisztbe belemorzsoljuk a vajat, hozzáadjuk a sót, a tojássárgáját, a felfuttatott élesztőt és a maradék tejet. Először fakanállal, majd kézzel dagasztjuk a tésztát addig, amíg a lágy, kicsit ragadós állagot elérjük. Ha szükséges adjunk még hozzá lisztet, dagasszuk tovább, hogy a végén a tészta elváljon az edény oldalától és hólyagos legyen. Letakarjuk és langyos helyen fél óráig kelesztjük. A tésztát deszkára/gyúrólapra borítjuk, kettévágjuk. Mindkét adagból 1 cm vastag köröket nyújtunk és 8-8 cikkelyre vágjuk. Mindegyikbe kevés házi szilvalekvárt teszünk és összecsavarjuk őket. A kifliket kivajazott, kilisztezett tepsire helyezzük, még fél óráig kelesztjük. Tojással megkenjük a tetejüket és előmelegített sütőben 180-190 fokon sütjük kb. 25-35 percig. Ellenőrizzük a sütőt, mert mindenkié más és más, és előfordulhat, hogy rövidebb vagy hosszabb idő alatt fog elkészülni.



Készen vett leveles tésztát használtam ehhez a recepthez. Olyat, amelyikbe 2 adag van csomagolva és a tészta tekercsek sütőpapírba vannak csavarva, így csak a tepsibe kell helyezni őket. A feltét rá kb. 20 perc alatt összedobható, aztán már csak sütni kell és készen is van a finom vendégváró!

Zöldséges lepény

Hozzávalók:
- 2 tekercs leveles tészta
- 300 g friss spenót
- 1 fej közepes cékla
- 5 gerezd fokhagyma
- 5 evőkanál mascarpone
- egy darabka sajt
- só, bors, szerecsendió
- olívaolaj

A tésztákat a sütőpapírral együtt egy nagy tepsibe helyezzük és összenyomkodjuk középen, ahol a két tészta találkozik, tetejüket megkenjük egy kevés olívaolajjal. Egy serpenyőben olívaolajon megpároljuk a fokhagymát, majd a vékony szeletekre vágott céklát úgy, hogy egy kevés vizet öntünk hozzá, nehogy leégjen. 10 perc után hozzáadjuk a spenótot, sózzuk, borsozzuk és szerecsendiót reszelünk bele. Pároljuk még néhány percig, majd belekanalazzuk a mascarponét. Az így elkészült zöldséges szószt a tészta tetejére szedjük, elegyengetjük és egy kevés sajtot reszelünk a tetejére. 180 fokon kb. 25-30 percig sütjük. A leveles tészta kicsit meg fog emelkedni, finom, ropogós lesz és igen laktató.



Gombás-répás polenta falatkák

Hozzávalók:
- 300 g polenta (kukoricadara)
- 6 dl víz
- 300 g laskagomba
- 6 gerezd fokhagyma
- fél póréhagyma
- 2 db répa
- 1 db mozzarella
- só, bors, friss kakukkfű (jó a szárított is, de abból több kell, hogy intenzívebb ízt kapjunk)
- olívaolaj
- egy kevés vaj

Olívaolajon megpárolunk 4 gerezd felaprított fokhagymát, a karikára vágott póréhagymát, majd hozzáadjuk a répát és egy kevés vizet. Kb. 10 perc után mehet bele az apróra vágott gomba is, sózzuk, borsozzuk és beletesszük a kakukkfüvet. Amíg elkészül a zöldség, egy másik edényben felforraljuk a vizet, beleöntjük a kukoricadarát, sózzuk, borsozzuk és hozzáadjuk a 2 gerezd fokhagymát összezúzva. Folyamatosan kevergetjük fakanállal legalább 10 percig, a végén beledobjuk a vajat. Egy közepes tepsibe sütőpapírt teszünk és ebbe beleöntjük a polentát. Hagyjuk megszilárdulni és kihűlni. Az így elkészült kukoricadarából pogácsaszaggatóval korongokat szaggatunk, kivajazott tepsibe helyezzük őket, mindegyik tetejére rákanalazunk egy kevés zöldséges mixet és ráteszünk egy darabka mozzarellát. Sütőben 190 fokon 10 percig pirítjuk, amíg a sajt megolvad.

Eredetileg megjelent a Nők Lapja Cafen.


2010. április 29., csütörtök

Tavaszi quiche

 

Amikor Angliában éltem, akkor találkoztam először a quiche-sel (ejtsd: kis). Aztán évek teltek el, egyszer se jutott eszembe. Kb. 1,5 éve ugrott be újra a kép, hogy Angliában ettem valamilyen zöldséges pite szerűséget. "Hmmm, mi is volt a neve?" Gyors szörfözés a neten, majd rájöttem, hogy a quiche-re gondoltam. Megnéztem több receptet, hogyan is készül... azóta nincs megállás, folyamatosan készítem különböző zöldség variációkkal.

A quiche eredetileg egy francia hagyományos étel, lényege, hogy omlós sós tésztára gazdag feltét kerül, majd ezt összesütjük tejszínes, sajtos tojással. A tészta vajjal, liszttel, sóval és hideg vízzel összeállítható. Tojást is lehet beletenni, hogy jobban összeálljon, azonban én most kihagytam, mert próbálom a tojás mennyiségét csökkenteni a táplálkozásunkban. Fontos, hogy a tészta minden hozzávalója hideg legyen, mert csak akkor lesz omlós a tészta. A feltéteknek aztán tényleg semmi nem szab határt.

Ja, és hogy miért tavaszi? Mert a tavasz első zöldség hírnökeivel pakoltam tele: medvehagymával, újhagymával és zöld spárgával! :)


Tavaszi quiche

Hozzávalók 2 főre:
Tésztához:
- 250 g liszt (teljeskiörlésű tönkölyt és tönköly fehérlisztet kevertem)
- 80-100 g hideg vaj
- 3-4 evőkanál hideg víz
- 2 csipet só
Feltéthez:
- 300 g spárga
- 10-12 levél medvehagyma
- 2 szál újhagyma
- 2 db bio tojás
- 1,5 dl zabtejszín
- 80 g sajt reszelve
- só, bors, szerecsendió

Először összeállítom a tésztát: a lisztet a sóval és a vajjal elmorzsolom majd a vízzel összegyúrom formás kis gombóccá. Folpackba csomagolom és beteszem a hűtőbe (legalább fél óra), amíg a zöldségeket előkészítem. A spárga fás részeit levágom, majd sós, lobogó vízbe teszem 3 percre, főni. Tényleg csak néhány perc legyen, hogy a spárga ne legyen szétfőve, őrizze meg roppanósságát. Hideg vízzel leöblítem a spárgákat és félreteszem. A tojásokat felverem, sózom, borsozom, szerecsendiót reszelek bele, hozzáöntöm a zabtejszínt, beleteszem a sajtot és elkeverem.

A hűtőből kivett tésztát akkorára nyújtom, ami a sütőformának megfelelő, a szélein is érjen fel legalább 3 cm magasan. Mivel vajas a tészta én a tepsit nem vajaztam külön ki és így se ragad bele a tészta. Elősütöm a tésztát úgy, hogy sütőpapírt helyezek a tetejére, nehezéknek meg babot szórok rá (ezt mindig elteszem és mivel már étkezéshez nem használható fel a bab, ezért használom tészták vakon sütéséhez). Kb. 180 fokon 15 percig sütöm. Ha átsült a tészta legelőször a medvehagyma leveleket teszem rá, majd az újhagyma karikákat és végül a spárgát. Reszelek rá még egy kis szerecsendiót, ráöntöm a tejszínes, sajtos, tojásos keveréket és már mehet is vissza a sütőbe kb. 30 percre. Friss zöld salátával nagyon finom!

2010. április 28., szerda

Fotós kalandok 3.


Tudom, tudom... jó lenne már egy recept is a blogra! Az az igazság, hogy eléggé el vagyok havazva, de nem panaszkodom. A fotósuli most elég sok időmet elveszi, mert gyakran járunk fotózni, utána persze elég sok idő, amíg a képeket kiválasztom, megszerkesztem. Meg ugye dolgozni is kell, meg helytállni az élet egyéb területein... De, ahogy gimis osztálytársam Á. mondaná, "Ami késik, az nem mindig a busz!" :) Szóval receptekkel is jövök hamarosan!


Két hete a Füvészkertben jártunk makrofotózáson. Ez már egy kicsit izgalmasabb téma volt számomra, mint a sportfotózás. Szerintem jobban meg is tudtam mutatni magamat, jobban el tudtam mélyedni a témában és néhány képem egész jól sikerült. :) A makrofotó tanárunk, Nagy Z. László külön megdicsérte a csoportot, hogy jól teljesítettünk és megjegyezte, hogy néhányunknak érdemes lenne a makrofotózással foglalkoznia! :)


Tényleg születtek igazán zseniális képek. Csodálatos a természet felnagyítva. Többen fotóztak méhecskéket, amikor gyűjtik a virágokból a virágport, és a sárga virágpor szemcsék látszódnak a lábaikon! El tudjátok képzelni ezek milyen apró dolgok??? Mégis a fotózás egy olyan csoda, amely ezeket az apró dolgokat és pillanatokat visszaadja nekünk.


Jó lenne, ha lenne lehetőség újabb makrofotózásra. Akkor már biztos, hogy közelebb merészkednék a növényekhez, bogarakhoz, állatokhoz és még jobb képeket tudnék készíteni. Sok képet készítünk egy-egy gyakorlat alkalmával, de nagyon sok közülük nem sikerül jól... ez csak otthon derül ki, amikor megnézem a képernyőn.


Általában nem vagyok megelégedve a képeimmel, mindig a maximalizmusra törekszem az élet egyéb területein is! :) Vannak "jó" képeim, de kevésnél marad tátva a szám, hogy "Whoaaa, ez aztán igen!". Ahhoz képest, hogy totál lelkes amatőr vagyok, azért kezdek ráérezni a lényegére, de észrevettem magamon, hogy én inkább érzésből fotózom. A színek, látványok, pillanatok hatnak rám, ezekből kreálok valamit. A fotózás technikai részéből azonban még korrepetálásra szorulok. A száraz matematikai, technikai, fizikai dolgokat kellene összekapcsolnom (rekesz, idő, iso hármas egysége)... ehhez igénybe szoktam venni egy-két profi segítségét. :) H. barátnőmmel sokszor "zaklatjuk" a fotós tanárainkat vagy profi/már fotós múlttal rendelkező csoporttársainkat (igen, igen, profik is járnak a tanfolyamra), hogy az adott képhez mi lenne a tökéletes beállítás.


Az itt látható képek a kedvenceim. Úgy gondolom ezek sikerültek a legjobban. Jó lett volna még bogarakat többet fotózni és még közelebbről. De hát ez volt életem első makrofotózása... ha a maximalizmusra törekszem, kerülhetnek még ki "whoaaa" képek a kezeim közül.

Eláruljátok, hogy nektek melyik a kedvencetek?





Fotós kalandok 1.
Fotós kalandok 2.

2010. április 26., hétfő

Fotós kalandok 2.

Ígértem folytatást a fotóiskolával kapcsolatban. Többen kérdeztétek, hogy hova is járok... Nos, az ArtWork Fotóiskolába. Meg vagyok velük elégedve, kiváló az oktatás, jól szervezettek és élvezetesek, sőt kalandosak a gyakorlatok. Az elméleti órák száma 33, a gyakorlati 119. Vannak belső helyszíni, stúdiós gyakorlatok és vannak külső helyszíni gyakorlatok, de ezekről majd később. Az oktató gárda is igen színvonalas. Többek között van óránk Szandelszky Bélával (sajtó, protokoll fotó), Szalmás Péterrel (sportfotó), Nagy Z. Lászlóval (makrofotó), Zsila Sándorral (természetfotó), Szántó Györggyel (tárgyfotó) és Szipál Mártonnal (portréfotó).

Az első éles gyakorlatunk sportfotózás volt, vízilabda meccsre mentünk. Életemben akkor vettem a kezembe másodszorra tükörreflexes fényképezőgépet. Én annyira vagyok lelkes amatőr, hogy lement az első negyed mire segítséggel beállítottam a gépemet úgy, hogy normális képeket tudjak készíteni. Ennek ellenére élveztem a fotózást és nagyon gyorsan eltelt a maradék három negyed. Az alábbiak a kedvenc képeim...

Tanakodó verebek :)

Merengő kapus

Edzői bíztatás

Akcióban

Fotós kalandok 1.

2010. április 23., péntek

Citromos mákos muffin


Valamelyik nap megkívántam a mákot. Tudom, hogy citrommal párosítva fenséges! Kutakodtam a neten, összeszedtem pár receptet, aztán összekutyultam a saját változatomat. :) Lehetett volna a tetejére valamilyen citromos krémet készíteni, hogy cupcake legyen belőle, de aztán úgy döntöttem, nem növelem a cukor mennyiséget, így letettem a krémről. Az amerikai receptek cukor mennyiségét, amúgy is kétkedve szoktam fogadni, és mindig a megadott mennyiség negyedével indítok, mert már tudom, hogy ők az én ízlésemhez mérten egészségtelenül agyon cukrozzák a desszertjeiket (tisztelet a kivételnek!).

Néhány hete a szüleimnél járva felfedeztem, hogy van TV Paprika csatornájuk. Kihasználva főzőműsoros éhségemet, csillapítottam egy keveset néhány műsorral. Többek között egy Martha Stewart programmal, amiben éppen cupcake-et készített. 12 db elkészítéséhez (+ krém és cukrozott narancs/citromhéj a tetéjre), annyi cukrot használt fel, amennyit én 48 db elkészítéséhez szoktam. Na ezért negyedelem az amerikai sütemény receptek cukor mennyiségét... :)


Citromos mákos muffin

Hozzávalók:
- 100 g teljeskiörlésű tönkölyliszt
- 150 g tönköly fehérliszt
- 100 g darált mandula
- 5 evőkanál mák (nyersen)
- 1 teáskanál sütőpor
- 1/2 teáskanál szódabikarbóna
- 1/4 teáskanál só
- 80-100 g vaj (olvasztva)
- 3 db bio tojás
- 120 g nádcukor
- 2 citrom lereszelt héja
- 1 citrom leve
- 1 vaníliarúd kikapart magjai

Összekeverem a száraz alapanyagokat: liszt, mandula, sütőpor, szódabikarbóna, só, mák. A tojásokat egy másik tálban a cukorral jól elkeverem, hozzá reszelem a citromhéjat, hozzáadom a citrom levet, a vanília kikapart magjait, majd óvatosan a langyos vajat, nehogy a tojás összeugorjon. A tojásos keveréket hozzáadom a száraz alapanyagokhoz, jól elkeverem és muffintepsibe adagolom. 180 fokon kb. 20 percig sütöm (amikor a fogpiszkálóra már nem ragad tészta, akkor jó).

A mai borús időt pedig felvidítom egy csodás rózsaszín képpel, amely szülővárosomban készült pár hete a főtéren álló tulipánfák virágzásakor. Nem lehetett betelni a látvánnyal, annyira gyönyörűek voltak!!!



2010. április 21., szerda

2010. április 19., hétfő

Tanyasi kalandok 1.


Vasárnap újabb kalandokba keveredtem... :) Egy olyan programon vettünk részt I.-vel, ami után hullafáradtan dőltünk az ágyba este. Izsákon jártunk egy tanyán, ahol a DNS Egyesület szervezésben 2010 tavaszától a tanyasi ökogazdálkodás iránt érdeklődők számára indítottak oktatási programot (havi egy alkalommal, vasárnaponként). Biogazda szakember segítségével mutatják meg az érdeklődőknek, miként lehet hatékonyan megművelni a földet úgy, hogy eközben a környezeti értékeket is megőrizzük.

Szorgos városi kezek :)

A program 2010 év végéig tart, egy teljes év összes munkafázisát felöleli, melyet év végén egy kiadványban összegeznek, amely a DNS Tanyasi Gazdálkodás modelljének alapját képezi a továbbiakban. A projekt célja, hogy olyan öko-gazdálkodási ismereteket adjanak az emberek számára, amit a gyakorlatban arra tudnak használni, hogy kialakítsák saját öko-gazdaságukat saját maguk számára, vagy a megélhetésük érdekében. Természetesen olyanok is csatlakozhatnak a programhoz, akiket jelenleg nem foglalkoztat a saját gazdaság megépítése (például mi), viszont szeretnének többet megtudni a természetes, egészséges életmódról; arról, hogy hogyan növekszik egy aprócska mag, amiből aztán étel lesz az asztalon; valamint arról, hogy milyen a vegyszermentes hagyományos gazdálkodás.

Nemes Mátyás biogazdálkodó

Az oktatást Nemes Mátyás biogazdálkodó vezette és vezeti az elkövetkezőkben is. Mátyást és családját jól ismerjük a Csörsz utcai biopiacról, ahova már három éve járunk. Előfordulhat, hogy 30-40 percet állunk sorba az ő standjuknál... persze nem hiába. Hihetetlen mennyiségű zöldséget, salátafélét termelnek, olyan növényeket is, amelyek nem igazán ismertek Magyarországon, pedig meglenne rá a lehetőség és az igény is, hogy mások is termeljék és foglalkozzanak vele. Gondolok itt például a mángoldra, a leveles kelre, a mizunára, a pok-choi-ra, a tyúkhúrra, vagy karórépára. Mátyás nyugdíjazását követően kezdett el mezőgazdálkodással, biogazdálkodással foglalkozni és mára egy vérbeli szakemberré nőtte ki magát. Rengeteget lehet tőle tanulni, nemcsak a témát illetően. Olvasottsága, szakértelme, szaktudása igazi bölcs emberré teszi, akit élvezet hallgatni, akinek nagyon jó a kisugárzása.

Mátyás demonstrál

Kikelt borsó

A munkákat illetően foglalkoztunk veteményezéssel, ásással, krumpli ültetéssel, kapálással, komposztálással, a föld megszentelésével. Mátyás hosszú évek óta komposztálja a szerves hulladékokat, módszere már-már tudományos. Saját gazdaságában Fülöpjakabon mintegy 40 féle növényt termesztenek, ennek ellenére a keletkezett zöldhulladék nem elég a talajbaktériumok táplálására. Ezért olyan gazdaságból vásárolnak szerves trágyát, ahol nem használnak semmiféle vegyszert. Ezt megfelelően beoltva (magának a beoltási folyamatnak mi is szemtanúi lehettünk), a növények alá félig vagy teljesen érett komposzttal együtt adják. Ötféle preparátummal oltják be a komposzthalmot, amely a termofil fázisban fölmelegedhet 70-80 Celsius fokra. Ha azonban biodinamikus preparátumokkal oltják be, akkor ez a hőmérséklet 60 Celsius fok fölé nem emelkedik.

 
Trágya beoltásához készülődve

 
A föld megszenteléséhez szükséges anyagok elégetve: marha trágya, Ghí vaj, basmati rizs

Mátyáséknál már a vetés is komposztba történik, illetve a táphengereket is komposztból készítik, hogy nemcsak a növények, hanem a talaj élőlényei számára is közvetlenül rendelkezésre álljon a táplálék. A szerves anyagokból, a földből létrejön egy nagyon jó illatú, kellemes tapintású anyag, amelyet keveréknek, azaz komposztnak hívunk. Ennek aprításában segítenek az apró élőlények - ászkák, giliszták stb. - amelyek a komposzt súlyát tizedrészére csökkentik, miközben az energiatartalmát körülbelül 9-szeresére növelik.


Gyerekkoromban a szüleim által vásárolt hobbi kertben sokat kertészkedtem: kapáltam, gazoltam, locsoltam, szüreteltem, veteményeztem, viszont I.-nek ez volt az első ilyen élménye, annak ellenére, hogy kertes házban nőtt fel vidéki gyerekként. A homokos földet ásva, a talicskát tologatva rájött és rájöttünk, hogy nemcsak az étel elkészítése jelenthet kemény munkát, hanem az alapanyagok megtermelése is.

 
Házi kolbász

 
Héjában sült krumpli, salátával, csírákkal

Az idő nekünk kedvezett, ugyanis fantasztikusan meleg, napos idő volt, kicsit meg is pirultunk. Élvezet volt ilyen időben kint lenni a természetben, dolgozni, majd az ebédet jó ízűen elfogyasztani 25 másik információra éhes és tettrekész ember társaságában. Az ebéd elkészítésénél figyelembe vették, hogy vannak közöttünk vegetáriánusok, vegánok és húst fogyasztók is. Került az asztalra házi kolbászos paprikás krumpli, héjában sült krumpli, sóska mártás (tejjel és tej nélkül elkészítve), saláták, csírák, kovásszal készült ropogós héjú, sűrű belsejű kenyér. Nagyon jó érzés volt falatozni a többiekkel a megérdemelt munka után.

A DNS Egyesület pályázati pénzből fedezi a tanfolyam költségeit, az NCTA (Norvég Civil Támogatási Alap) segítségével. Így a tanfolyamon való részvétel csak egy jelképes összegbe kerül. Egyénileg lehet eldönteni, ki mennyit ad, de 500 Ft / főnél nem lehet több.

 
A tanya őrzője :)

A tanfolyam pontos helyszíne: 6070 Izsák, Matyódűlő 95., a DNS Egyesület tanyája. A program gyerekbarát, így a gyerekeket is szívesen várják, sőt kimondottan ajánlott nekik, főleg, akik nagyvárosban nőnek fel.

 
A legfiatalabb gazdálkodó, Szaffi

Jelentkezni a programra és érdeklődni róla a dnstanya@gmail.com címen lehet Harmati Zsombornál.



2010. április 15., csütörtök

Laskagomba krémleves


A hétvégén jutottam nagyon szép, friss laskagombához a biopiacon. Fülöpjakabon termelik a gombát és már legalább egy éve vásárolok tőlük.
- Mit fog belőle készíteni? - kérdezte a termelő.
- Krémlevest szeretnék - válaszoltam. Így kaptam még hozzá néhány darab barna csiperkét... azt mondta, ettől finomabb lesz. És igaza lett! :)

Laskagomba krémleves

Hozzávalók:
- 300 g laskagomba
- néhány szem barna csiperke
- 1 fej vöröshagyma
- 1 csokor petrezselyem
- 1-2 dl zabtejszín (jó a normál tejszín is)
- 1 bio zöldségleves kocka
- só, bors
- néhány ág kakukkfű
- olívaolaj

A felaprított hagymát az olajon megpárolom és hozzáadom az apróra vágott gombát. Párolom együtt egy keveset, sózom, borsozom, beleteszem a kakukkfüvet és felöntöm vízzel (kb. 1,5 liter). Mivel a gombának elég kevés idő kell, néhány perc múlva beledobom a zöldségleves kockát és a petrezselyem felét felaprítva. 10 percig főzöm, majd botmixerrel krémes állagúra turmixolom (ha túl sűrűnek találjuk, adjunk még hozzá egy kis vizet.) Hozzáadom a tejszínt, forralok még egyet rajta és már tálalható is. A maradék petrezselyemből szórok a tetejére.


2010. április 14., szerda

Gyömbéres répatorta narancsos mascarpone krémmel


Torta receptet kerestem I. közelgő szülinapjára. Olyat, ami különleges, még nem próbáltam és enni se nagyon ettem még, vagy csak egy-két szeletet. Így találtam Nana gyömbéres répatortájára. Nem sütöttem meg előre próbaként, bíztam magamban, hogy nem lesz konyhai kudarc a vége, hanem sikeresen teljesíteni fogom a kihívásokat! :) A recepten egy kicsit módosítottam. A mennyiség elég hatalmas, nekem egy 22 cm-es tortaformában 1,5 óráig sült 170-180 fokon. Ha nagyobb formában sül, laposabb lesz a torta és valószínűleg kevesebb idő kell neki. A recepthez használt bögre kb. 2,5-2,6 dl-es.


Gyömbéres répatorta narancsos mascarpone krémmel

Hozzávalók:
Tésztához:
- 2 bögre liszt (70% tönköly fehérliszt, 30% teljeskiörlésű tönkölybúza liszt)
- 3 bögre répa lereszelve (kb. 5-6 db)
- 1 bögre durvára darabolt dió
- 1 bögre olaj
- 3/4-1 bögre nádcukor (ki mennyire szereti édesen)
- 4 db tojás
- 2 teáskanál őrölt gyömbér
- 2 teáskanál fahéj
- 2 teáskanál sütőpor
- 2 teáskanál szódabikarbóna
- 1/2 teáskanál só
Krémhez:
- 300 g mascarpone
- 1 db narancs leve és reszelt héja
- 3 evőkanál nád porcukor


Lereszelem a répákat és a sütőt előmelegítem 180 fokra. Mivel nagy mennyiség lesz belőle egy nagy tálban kezdjük el összekeverni a hozzávalókat. Először a tojásokat a cukorral szépen adagokban összekeverem, majd hozzáöntöm az olajat és szépen elkeverem, hogy egyenletes masszát kapjak. Elkezdem adagolni a száraz hozzávalókat: lisztet, fahéjat, gyömbért, sütőport, szódabikarbónát, sót - közben folyamatosan kevergetem. Ezután a répát és a diót adom hozzá, összedolgozzuk a tésztát, keverünk rajta néhányat és kivajazott, kilisztezett tortaformába öntöm. A sütési idő változó, a tortaforma méretétől is függ; kb. 50-90 perc között mozog. A torta kívülről már lehet szép sült, de a belseje még teljesen folyékony. Szúrjunk bele egy villát és ha már semmi nem ragad rá, akkor biztosan átsült a belseje is.

A krémhez a mascarponet összekeverem a narancs héjával, levével és a porcukorral. Amíg a torta kihűl, hűtőbe teszem. Tálalás előtt kenem a krémet a tetejére.

Mi ketten három napig ettük ezt a mennyiséget! :) Hűtőben tárolva egyre finomabb és finomabb lett!


2010. április 10., szombat

Bulgur kucsmagombával és spenóttal


A Lehel piacon belefutottam friss kucsmagombába és mivel még soha nem készítettem és ettem belőle semmit, így gondoltam, teszek egy bátor próbát. Összedobtam egy gyors zöldség + gabona ételt, amit I.-nek készített születésnapi meglepetés pikniken fogyasztottunk el a Kopaszi gáton. Az étel nem utolsó sorban azért készült bulgurral, mert ez az egyik kedvenc gabona fajtám, és így indulhatok is a Limara által meghirdetett XXXIII. VKF-en! :)





Bulgur kucsmagombával és spenóttal


Hozzávalók:
- 150 g kucsmagomba
- 2 nagy marék spenót
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 fej vöröshagyma
- 1 bögre bulgur
- 1 dl zabtejszín
- só, bors, szerecsendió
- olívaolaj

A bulgurt kétszeres mennyiségű sós, borsos vízben megfőzöm. Közben egy kevés olívaolajon a felaprított fokhagymát és vöröshagymát megpárolom, hozzáadom a felkockázott kucsmagombát, sózom, borsozom és együtt párolom néhány percig. Majd hozzáadom a jól megmosott spenótot, reszelek bele szerencsendiót és tovább főzöm, párolom kb. 8-10 percig. Ráöntöm a zabtejszínt, összemelegítem vele, végül összeöntöm a bulgurral és már tálalom is. Nagyon finom!

Íme a terülj-terülj piknik asztalunk...

Bulgur, saláta, kakaós-mogyorós-banános muffin, gyömbéres répatorta, limonádé, gyümölcsök, sajt, tojás :)


2010. április 7., szerda

Kukta kalandok

 
Bejárat a főzőiskolába

Év elején a Makifood főzőiskola hirdetett pozíciót kuktáknak. Egyből ráharaptam a dologra. Úgy gondoltam, ezzel is bővíthetem ismereteimet, tanulhatok újat, ha egy képzett chef mellett kuktáskodom. Szakács végzettség nem volt feltétel, csak az, hogy szeressek főzni, érdeklődjek a gasztronómia iránt és ha még beszélek is angolul, akkor tuti a siker. Így kerültem Maki mellé kuktáskodni! :)


Maki szakácskönyv gyűjteménye

Maki Stevenson Japánban született, élt az USA-ban is és magyar férje által került hazánkba. Nemzetközileg ismert new yorki éttermekben tanulta a szakmát, ahol igen kemény feltételeknek kellett megfelelnie. Stílusát a finom, egyszerű alapanyagok, tápanyagban kiegyensúlyozott élelmiszerek jellemzik távoli tájak ízvilágával fűszerezve. Igazi lokálpatrióta, bárhol is él a világon. Szereti a lakóhelye környékén kapható piacokról, kis üzletekből beszerezni a főzéshez szükséges alapanyagokat a szezonalitásnak megfelelően. Sokat mosolyog, még akkor is, amikor a feje tetején áll (10 hallgatóval és 2 kuktával) a lakásában kialakított nagy konyhája :), ami az oktatás helyszínéül is szolgál.

Előkészítve

Mindig két kukta segítkezik egy tanfolyamon. Feladataink közé tartozik: a recept átolvasása után a hozzávalók és konyhai eszközök előkészítése, csoportosítása; a főzőpult elrendezése; vágódeszkák, kések, konyharuhák előkészítése; a vendégek fogadása, útba igazítása. Az óra alatt pedig a keletkező hulladék gyűjtése; elhasznált eszközök pótlása; mosogatás, edények mosogatógépbe helyezése; segítségnyújtás szeletelésben, alapanyagok előkészítésében; figyelni a résztvevőket, hogy kinek mire van szüksége... szóval rohangálunk, mint pók a falon :), de van azért arra is idő, hogy figyeljük a tanfolyam menetét, Maki tanácsait és ötleteit.

Félig készen

Többek között így tanultam meg, hogy a gyömbért nem késsel érdemes hámozni, hanem kanállal, így sokkal vékonyabb rétegben jön le a héja és nem vész kárba olyan sok belőle. Tőle tanultam meg azt is, hogyan kell helyesen fogni egy chef kést; hogyan érdemes meghámozni egy vöröshagymát, hogy utána könnyen aprítható legyen. Maki mindig ügyel arra, hogy a kuktáknak is elmondja mit-mivel-hogyan kell készíteni. Minden alkalommal tanulok valami újat, ezért hálás vagyok a lehetőségért, hogy ott lehetek.




A Makifood főzőiskola most egy rövid szünetet tart, ugyanis Maki anyai örömök elé néz az elkövetkező hetekben. Ősszel azonban újult erővel folytatják tanfolyamaikat az egészséges táplálkozást figyelemben tartva.


2010. április 5., hétfő

Abbahagyhatatlan szezámos-mákos


Ez a sós sütemény tényleg abbahagyhatatlan. Tegnap este se mertem enni belőle, mert akkor az egész hatalmas tálat befaltam volna, amíg rosszul nem leszek. Na, azért nem ilyen vészes a helyzet, csak egy kis önkontrollt kell gyakorolnia az embernek és máris élvezheti ezt a ropogtatnivalót. A recept kézről kézre terjedve jutott el hozzánk és állítólag már régi. Akárcsak az a szakácskönyv, amit megörököltem a nagymamámtól és a hétvégén hozzám került...



Venesz József: A magyaros konyha (Minerva, 1958.) - mindösszesen 39 Ft-ba került. Úgy gondolom, 1958-ban ez az összeg elég sok volt, akár napjainkban egy 6000-8000 Ft-os szakácskönyv. Vászonkötéses, néhol foltos és tele van dugdosva a nagyszüleim kézírásával írt receptekkel. Lapjai sárgultak, illata régi, szóval igazi kincs került a birtokomba.

Akármikor a nagymamámnál voltam, imádtam a könyvben lévő fekete-fehér és kezdetleges színes képeket nézegetni. Kihúztam a fehér kredenc fiókját (jaj, mennyire szeretnék majd egy ilyen rusztikus kredencet az álomkonyhámban!), kivettem a könyvet, leültem a fehérre festett fa asztalhoz, a fehérre festett nagy karfájú fa székek egyikére a konyhában, ahol a fa tüzeléses sparhet adta a konyha melegét és azon főzött, valamint abban sütött a nagymamám. Hogy ott micsoda ételek készültek... A szezámos-mákos rudacska receptje nem tőle származik és nem is a szakácskönyvből, egy barátunknál ettük és ő írta le nekünk a receptjét.



Abbahagyhatatlan szezámos-mákos

Hozzávalók:

- 400 g simaliszt
- 400 g rétesliszt
- 1/2 csomag sütőpor
- 500 g vaj
- 150 g reszelt sajt
- 2 db bio tojás
- 80 g mák (nem darált)
- 1,5 pohár tejföl
- 2 púpos teáskanál só
- szezámmag

A liszteket összedolgozzuk a vajjal, reszelt sajttal, a tojások sárgájával, a sütőporral, a mákkal, a tejföllel és a sóval. Pogácsa keménységűre gyúrjuk, majd fél cm vastagságúra nyújtjuk a tésztát. Megkenjük a tojásfehérjékkel, derelyevágóval ceruza vékonyságú csíkokra vágjuk és megszórjuk szezámmaggal. Tekintettel arra, hogy a mennyiség igen jelentős, a tésztát 3-4 részre osztjuk és egymás után nyújtjuk, vágjuk, sütjük a rudacskákat. Kivajazott tepsibe tesszük és 170-180 fokon sütjük, amíg aranybarnák lesznek. Felezhető is a mennyiség, ha valaki nem akar ennyit sütni, de annyira finom, hogy igen gyorsan el fog fogyni.


2010. április 3., szombat

Vendégvárók

Néhány könnyű recept húsvétra a hagyományos sonka-tojás-torma hármast kikerülve. Próbáljunk ki bátran újdonságokat is.




Családi recept, a párom nagynénjétől tanultam. Hogy miért szolnoki a neve (noha senki nem lakott és lakik a családból Szolnokon), azt nem tudom, mindenesetre nagyon finom.

Szolnoki kifli

Hozzávalók:
- 400 g liszt szitálva
- 25 g friss élesztő
- 1 tojás sárgája
- 50 g lágy vaj
- 2-3 dl langyos tej
- 1 teáskanál só
- 3 mokkáskanál cukor
- házi szilvalekvár
(16 db lesz ebből a mennyiségből.)

Az élesztőből, cukorból, 1 dl tejből és 2 evőkanál lisztből kovászt készítünk. A lisztbe belemorzsoljuk a vajat, hozzáadjuk a sót, a tojássárgáját, a felfuttatott élesztőt és a maradék tejet. Először fakanállal, majd kézzel dagasztjuk a tésztát addig, amíg a lágy, kicsit ragadós állagot elérjük. Ha szükséges adjunk még hozzá lisztet, dagasszuk tovább, hogy a végén a tészta elváljon az edény oldalától és hólyagos legyen. Letakarjuk és langyos helyen fél óráig kelesztjük. A tésztát deszkára/gyúrólapra borítjuk, kettévágjuk. Mindkét adagból 1 cm vastag köröket nyújtunk és 8-8 cikkelyre vágjuk. Mindegyikbe kevés házi szilvalekvárt teszünk és összecsavarjuk őket. A kifliket kivajazott, kilisztezett tepsire helyezzük, még fél óráig kelesztjük. Tojással megkenjük a tetejüket és előmelegített sütőben 180-190 fokon sütjük kb. 25-35 percig. Ellenőrizzük a sütőt, mert mindenkié más és más, és előfordulhat, hogy rövidebb vagy hosszabb idő alatt fog elkészülni.



Készen vett leveles tésztát használtam ehhez a recepthez. Olyat, amelyikbe 2 adag van csomagolva és a tészta tekercsek sütőpapírba vannak csavarva, így csak a tepsibe kell helyezni őket. A feltét rá kb. 20 perc alatt összedobható, aztán már csak sütni kell és készen is van a finom vendégváró!

Zöldséges lepény

Hozzávalók:
- 2 tekercs leveles tészta
- 300 g friss spenót
- 1 fej közepes cékla
- 5 gerezd fokhagyma
- 5 evőkanál mascarpone
- egy darabka sajt
- só, bors, szerecsendió
- olívaolaj

A tésztákat a sütőpapírral együtt egy nagy tepsibe helyezzük és összenyomkodjuk középen, ahol a két tészta találkozik, tetejüket megkenjük egy kevés olívaolajjal. Egy serpenyőben olívaolajon megpároljuk a fokhagymát, majd a vékony szeletekre vágott céklát úgy, hogy egy kevés vizet öntünk hozzá, nehogy leégjen. 10 perc után hozzáadjuk a spenótot, sózzuk, borsozzuk és szerecsendiót reszelünk bele. Pároljuk még néhány percig, majd belekanalazzuk a mascarponét. Az így elkészült zöldséges szószt a tészta tetejére szedjük, elegyengetjük és egy kevés sajtot reszelünk a tetejére. 180 fokon kb. 25-30 percig sütjük. A leveles tészta kicsit meg fog emelkedni, finom, ropogós lesz és igen laktató.



Gombás-répás polenta falatkák

Hozzávalók:
- 300 g polenta (kukoricadara)
- 6 dl víz
- 300 g laskagomba
- 6 gerezd fokhagyma
- fél póréhagyma
- 2 db répa
- 1 db mozzarella
- só, bors, friss kakukkfű (jó a szárított is, de abból több kell, hogy intenzívebb ízt kapjunk)
- olívaolaj
- egy kevés vaj

Olívaolajon megpárolunk 4 gerezd felaprított fokhagymát, a karikára vágott póréhagymát, majd hozzáadjuk a répát és egy kevés vizet. Kb. 10 perc után mehet bele az apróra vágott gomba is, sózzuk, borsozzuk és beletesszük a kakukkfüvet. Amíg elkészül a zöldség, egy másik edényben felforraljuk a vizet, beleöntjük a kukoricadarát, sózzuk, borsozzuk és hozzáadjuk a 2 gerezd fokhagymát összezúzva. Folyamatosan kevergetjük fakanállal legalább 10 percig, a végén beledobjuk a vajat. Egy közepes tepsibe sütőpapírt teszünk és ebbe beleöntjük a polentát. Hagyjuk megszilárdulni és kihűlni. Az így elkészült kukoricadarából pogácsaszaggatóval korongokat szaggatunk, kivajazott tepsibe helyezzük őket, mindegyik tetejére rákanalazunk egy kevés zöldséges mixet és ráteszünk egy darabka mozzarellát. Sütőben 190 fokon 10 percig pirítjuk, amíg a sajt megolvad.

Eredetileg megjelent a Nők Lapja Cafen.


 

Zizi próba Copyright © 2009 Girl Music is Designed by Ipietoon Sponsored by Emocutez