Pages

2011. április 26., kedd

Húsvét a Börzsönyben

Bejegyezte: Zizi dátum: 6:39

A húsvéti hosszú hétvégét a Börzsönyben töltöttük túrázással. A Börzsöny Pest és Nógrád megyében található és az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. Legmagasabb csúcsa Csóványos (938 méter), ahonnan csodás kilátás nyílik a Dunakanyarra és egész Börzsönyre, amelynek nagy része nemzeti park.

Nagy gasztro élményekben nem volt részünk, noha a szállásunk, a Márton Fogadó Nagyorosziban fantasztikus szobákat biztosított a pihenésre, gasztronómiailag a hagyományos magyaros konyhát viszik. Elismerésül szolgált viszont, hogy minden este igyekeztek a vegák igényeit is kielégíteni egyszerű, hagyományos fogásokkal. Ez a túra nem is igazán az evésről szólt, hanem a pihenésről, relaxálásról, mozgásról és kellő mennyiségű friss levegő beszívásáról... noha egy-egy gasztro gyöngyszembe még így is belefutottunk.


Első nap: Zebegénytől Nagymarosig

Első napunkon a 11 km-es túrát a Dunakanyar egyik festői szépségű településén Zebegényben kezdtük. Egy egyszerű kezdés után azonnal belevágtunk a sűrűjébe és a közepesnek kiírt útvonal egyből nehézre váltott a meredekebb, sziklás szakaszok megmászása közben. Több pihenőt beiktatva végül eljutottunk a Julianus barát toronyhoz, ahonnan a kilátás kárpótolta minden fájdalmunkat, fáradtságunkat. Festői és leírhatatlan volt.



Innen sétáltunk be Nagymarosra, ahol az első gyöngyszembe futottunk bele. Kézműves Fagyizó és Csokoládé Bolt. Nekem, mint gasztrobloggernek egyből felcsillant a szemem, hogy itt már pedig nem egy egyszerű fagylaltot fogunk megkóstolni. Igazam lett. :) A választék nem volt túl nagy, hat féle ízből lehetett választani és több féle tölcsérből. Vaníliát, csokoládét és szedret választottam csokis szélű tölcsérrel. Vaníliát ritkán szoktam kérni, de most megkívántam. Ez az az íz, amelyik minden esetben fontos mérője egy fagylaltozónak. Jelesre vizsgázott, akárcsak a csokoládé és az szeder, amely olyan, mintha egy júniusi friss lédús szederbe haraptunk volna bele. I. első körben vaníliát, csokoládét és epret kért. Annyira ízlett neki, hogy bevállalt egy második kört egy gombóc vaníliával és egy gombóc szederrel.


Csokoládé vásárlás közben megtudtuk, hogy a tulajdonos mindene a fagylaltozó és a csokoládé bolt. 1932-ben nyitotta meg a nagyapja, ám a háború után államosították az üzletet. A tulajdonos évekig kutatott, nyomozott információk, receptek után, majd 1989-ben nyitotta meg újra az üzletet. Termékeik adalékanyag, színezék és aroma mentesek. Ha ezen a környéken járunk, érdemes hozzájuk feltétlen betérni.



Második nap: Drégelypalánk - Hont - Nagyoroszi

Második napunkon egy újabb 11 km-es túra várt ránk. A kirándulást Drégelypalánkon kezdtük.  Hogy miről híres ez a település? A híres várkapitány Szondi György 1552-ben 146 katonájával hősiesen tartotta fel négy napig Ali pasa 10000 fős seregét, miután mind egy szálig elestek a Drégelyvárnál. A faluban ennek tiszteletére létrehozott emlékkiállítást tekintettük meg, valamint a ház udvarán található pajtát, amely tele volt régi használati tárgyakkal. 




Második gasztro gyöngyszemmel is itt találkoztunk. A múzeum "gondozójától" megtudtuk, hogy a környék ribizli, málna, szeder termesztő vidék és lassan az öregek nem képesek a megtermesztett mennyiséget mind feldolgozni. Néhány üveg lekvár, szörp azonban akadt eladásra, így kis csoportunk megrohamozta a készleteket és percek alatt felvásárolta a fekete ribizli, piros ribizli lekvárokat, szörpöket. Este vettünk is a fogadóban hozzá egy üveg szódát és elismerően konstatáltuk, hogy ez bizony ugyanolyan ízű szörp, mint, amit gyerekkorunkban a nagymamáinknál ittunk nyáron. :)

Drégelypalánk után a festői környezetben álló Csitári kápolnánál álltunk meg. A legenda szerint a kápolna melletti forrás csodatevő vizétől már sokan meggyógyultak. A csitári búcsújáró hely történetét kutatók egy 1859-es feljegyzésre akadtak, amelyben a község akkori plébánosa közölte a hírt, miszerint Tsitárban, a malom közelében lévő forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent és csodálatos gyógyulások történtek. A kápolna mellett egy kis farm található, ahol városi emberként rácsodálkoztunk a sok-sok állatra, többek között egy két hete született kiscsikóra is.




A táj az egész Börzsönyben vadregényes. Kisebb patakok bukkannak fel egy-egy helyen, ibolya, pitypang, orgona nyílik, a levegő friss és ropogós. Madárcsicsergést hallgattunk, csendben bandukoltunk, energiával töltődtünk folyamatosan. 


Az igazi túrát Hont községben kezdtük a Drégelyvár felé. Az út során a Hont szakadék látványában gyönyörködtünk és gyorsabb tempót diktáltunk, mint előző nap. Néhány óra után el is értük a 444 méter magasan álló Drégelyvárat. Mindenki kipakolta kockás konyharuhájából a kis elemózsiáját és jóízűen, a friss levegőn elfogyasztottuk azt, amit aznap ebédre csomagoltunk. A nap sütött, a szél enyhén fújdogált, éppen ideális volt ahhoz, hogy a túra eddigi szakaszát kipihenjük.


A maradék néhány kilométert még lenyomtuk, majd visszabuszoztunk a fogadóba, ahol vacsora, majd egy kis pihenő után egy jól megérdemelt szaunázás közben lazítottuk ki fáradt izmainkat.

Harmadik nap: Királyházáról Diósjenőre

Utolsó túránk húsvét vasárnapján a Börzsöny legszebb részeit érintette. A növényvilágon kívül egy-két kisebb állatba is belefutottunk, mint a foltos szalamandra és a közönséges nünüke.



Királyházáról indultunk, elhagytuk a Tűzköves forrást, majd felmásztunk Nagy-Mánáig, ahol 707 méteren gyönyörködtünk Magyarország egyik legszebb kilátásában.



A Sasfészek-bércen haladtunk tovább egészen a Börzsöny legmagasabb csúcsáig, Csóványosig (938 méter). A csapat bevállalósabb tagjai még Nagy-Hideghegyig is elmentek, így az ő túrájuk 15 km helyett 22 km volt! Diósjenőre már mindenki hullafáradtan érkezett, ahol a busz mindenkit "haza vitt" Nagyorosziba.


Negyedik nap: Esztergom




Negyedik napunkra egy light-os városnézést hagytunk. Nagymaros irányából komppal mentünk át a túloldalra Visegrádra.


Az idő hűvösre fordult, fújt a szél, így szerencsénk volt, hogy az esztergomi bazilika megtekintése volt a programunk. Gyerekkoromban unokatestvéreim látogatása kapcsán sokat jártam a római-katolikus egyház magyarországi központjában, azonban jó volt feleleveníteni a történelmet és az emlékeket a kincstárban, a bazilikában, az altemplomban és a kupola kilátójából.







Kirándulásunkat a hideg időben egy finom, krémes, sűrű forró csokival zártuk. Csodásan telt ez a hosszú hétvége a barátainkkal (köszönet a szervezésért Marcsinak és Zolinak), sok-sok nevetéssel, energia töltődéssel gyönyörű környezetben. Ennél szebbet és jobbat kívánni sem tudtunk volna! :)



5 megjegyzés on "Húsvét a Börzsönyben"

Borsó meg a héja on 2011. április 26. 11:12 írta...

nem mondhatni, hogy lógattátok a lábatokat a hosszúhétvégén! jó kis beszámoló.

Ferencné on 2011. április 26. 11:40 írta...

Kár, hogy nem lehettem ott. Nagyon klassz lehetett, és a beszámoló alapján végigélhettem én is a kalandokat. Köszi.

Veronika on 2011. április 27. 7:08 írta...

Ebbe a beszámolóba én is "belekerültem", csak elbújtam a sorok között!

Zizi on 2011. április 27. 14:44 írta...

Borsó,
nem lógattuk a lábunkat, de feltöltődtünk mindenképp! :)

Zizi on 2011. április 27. 14:44 írta...

Igen Vera, elbújtattalak a sorok közé! :)

Megjegyzés küldése

2011. április 26., kedd

Húsvét a Börzsönyben


A húsvéti hosszú hétvégét a Börzsönyben töltöttük túrázással. A Börzsöny Pest és Nógrád megyében található és az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. Legmagasabb csúcsa Csóványos (938 méter), ahonnan csodás kilátás nyílik a Dunakanyarra és egész Börzsönyre, amelynek nagy része nemzeti park.

Nagy gasztro élményekben nem volt részünk, noha a szállásunk, a Márton Fogadó Nagyorosziban fantasztikus szobákat biztosított a pihenésre, gasztronómiailag a hagyományos magyaros konyhát viszik. Elismerésül szolgált viszont, hogy minden este igyekeztek a vegák igényeit is kielégíteni egyszerű, hagyományos fogásokkal. Ez a túra nem is igazán az evésről szólt, hanem a pihenésről, relaxálásról, mozgásról és kellő mennyiségű friss levegő beszívásáról... noha egy-egy gasztro gyöngyszembe még így is belefutottunk.


Első nap: Zebegénytől Nagymarosig

Első napunkon a 11 km-es túrát a Dunakanyar egyik festői szépségű településén Zebegényben kezdtük. Egy egyszerű kezdés után azonnal belevágtunk a sűrűjébe és a közepesnek kiírt útvonal egyből nehézre váltott a meredekebb, sziklás szakaszok megmászása közben. Több pihenőt beiktatva végül eljutottunk a Julianus barát toronyhoz, ahonnan a kilátás kárpótolta minden fájdalmunkat, fáradtságunkat. Festői és leírhatatlan volt.



Innen sétáltunk be Nagymarosra, ahol az első gyöngyszembe futottunk bele. Kézműves Fagyizó és Csokoládé Bolt. Nekem, mint gasztrobloggernek egyből felcsillant a szemem, hogy itt már pedig nem egy egyszerű fagylaltot fogunk megkóstolni. Igazam lett. :) A választék nem volt túl nagy, hat féle ízből lehetett választani és több féle tölcsérből. Vaníliát, csokoládét és szedret választottam csokis szélű tölcsérrel. Vaníliát ritkán szoktam kérni, de most megkívántam. Ez az az íz, amelyik minden esetben fontos mérője egy fagylaltozónak. Jelesre vizsgázott, akárcsak a csokoládé és az szeder, amely olyan, mintha egy júniusi friss lédús szederbe haraptunk volna bele. I. első körben vaníliát, csokoládét és epret kért. Annyira ízlett neki, hogy bevállalt egy második kört egy gombóc vaníliával és egy gombóc szederrel.


Csokoládé vásárlás közben megtudtuk, hogy a tulajdonos mindene a fagylaltozó és a csokoládé bolt. 1932-ben nyitotta meg a nagyapja, ám a háború után államosították az üzletet. A tulajdonos évekig kutatott, nyomozott információk, receptek után, majd 1989-ben nyitotta meg újra az üzletet. Termékeik adalékanyag, színezék és aroma mentesek. Ha ezen a környéken járunk, érdemes hozzájuk feltétlen betérni.



Második nap: Drégelypalánk - Hont - Nagyoroszi

Második napunkon egy újabb 11 km-es túra várt ránk. A kirándulást Drégelypalánkon kezdtük.  Hogy miről híres ez a település? A híres várkapitány Szondi György 1552-ben 146 katonájával hősiesen tartotta fel négy napig Ali pasa 10000 fős seregét, miután mind egy szálig elestek a Drégelyvárnál. A faluban ennek tiszteletére létrehozott emlékkiállítást tekintettük meg, valamint a ház udvarán található pajtát, amely tele volt régi használati tárgyakkal. 




Második gasztro gyöngyszemmel is itt találkoztunk. A múzeum "gondozójától" megtudtuk, hogy a környék ribizli, málna, szeder termesztő vidék és lassan az öregek nem képesek a megtermesztett mennyiséget mind feldolgozni. Néhány üveg lekvár, szörp azonban akadt eladásra, így kis csoportunk megrohamozta a készleteket és percek alatt felvásárolta a fekete ribizli, piros ribizli lekvárokat, szörpöket. Este vettünk is a fogadóban hozzá egy üveg szódát és elismerően konstatáltuk, hogy ez bizony ugyanolyan ízű szörp, mint, amit gyerekkorunkban a nagymamáinknál ittunk nyáron. :)

Drégelypalánk után a festői környezetben álló Csitári kápolnánál álltunk meg. A legenda szerint a kápolna melletti forrás csodatevő vizétől már sokan meggyógyultak. A csitári búcsújáró hely történetét kutatók egy 1859-es feljegyzésre akadtak, amelyben a község akkori plébánosa közölte a hírt, miszerint Tsitárban, a malom közelében lévő forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent és csodálatos gyógyulások történtek. A kápolna mellett egy kis farm található, ahol városi emberként rácsodálkoztunk a sok-sok állatra, többek között egy két hete született kiscsikóra is.




A táj az egész Börzsönyben vadregényes. Kisebb patakok bukkannak fel egy-egy helyen, ibolya, pitypang, orgona nyílik, a levegő friss és ropogós. Madárcsicsergést hallgattunk, csendben bandukoltunk, energiával töltődtünk folyamatosan. 


Az igazi túrát Hont községben kezdtük a Drégelyvár felé. Az út során a Hont szakadék látványában gyönyörködtünk és gyorsabb tempót diktáltunk, mint előző nap. Néhány óra után el is értük a 444 méter magasan álló Drégelyvárat. Mindenki kipakolta kockás konyharuhájából a kis elemózsiáját és jóízűen, a friss levegőn elfogyasztottuk azt, amit aznap ebédre csomagoltunk. A nap sütött, a szél enyhén fújdogált, éppen ideális volt ahhoz, hogy a túra eddigi szakaszát kipihenjük.


A maradék néhány kilométert még lenyomtuk, majd visszabuszoztunk a fogadóba, ahol vacsora, majd egy kis pihenő után egy jól megérdemelt szaunázás közben lazítottuk ki fáradt izmainkat.

Harmadik nap: Királyházáról Diósjenőre

Utolsó túránk húsvét vasárnapján a Börzsöny legszebb részeit érintette. A növényvilágon kívül egy-két kisebb állatba is belefutottunk, mint a foltos szalamandra és a közönséges nünüke.



Királyházáról indultunk, elhagytuk a Tűzköves forrást, majd felmásztunk Nagy-Mánáig, ahol 707 méteren gyönyörködtünk Magyarország egyik legszebb kilátásában.



A Sasfészek-bércen haladtunk tovább egészen a Börzsöny legmagasabb csúcsáig, Csóványosig (938 méter). A csapat bevállalósabb tagjai még Nagy-Hideghegyig is elmentek, így az ő túrájuk 15 km helyett 22 km volt! Diósjenőre már mindenki hullafáradtan érkezett, ahol a busz mindenkit "haza vitt" Nagyorosziba.


Negyedik nap: Esztergom




Negyedik napunkra egy light-os városnézést hagytunk. Nagymaros irányából komppal mentünk át a túloldalra Visegrádra.


Az idő hűvösre fordult, fújt a szél, így szerencsénk volt, hogy az esztergomi bazilika megtekintése volt a programunk. Gyerekkoromban unokatestvéreim látogatása kapcsán sokat jártam a római-katolikus egyház magyarországi központjában, azonban jó volt feleleveníteni a történelmet és az emlékeket a kincstárban, a bazilikában, az altemplomban és a kupola kilátójából.







Kirándulásunkat a hideg időben egy finom, krémes, sűrű forró csokival zártuk. Csodásan telt ez a hosszú hétvége a barátainkkal (köszönet a szervezésért Marcsinak és Zolinak), sok-sok nevetéssel, energia töltődéssel gyönyörű környezetben. Ennél szebbet és jobbat kívánni sem tudtunk volna! :)



5 megjegyzés:

  1. nem mondhatni, hogy lógattátok a lábatokat a hosszúhétvégén! jó kis beszámoló.

    VálaszTörlés
  2. Kár, hogy nem lehettem ott. Nagyon klassz lehetett, és a beszámoló alapján végigélhettem én is a kalandokat. Köszi.

    VálaszTörlés
  3. Ebbe a beszámolóba én is "belekerültem", csak elbújtam a sorok között!

    VálaszTörlés
  4. Borsó,
    nem lógattuk a lábunkat, de feltöltődtünk mindenképp! :)

    VálaszTörlés
  5. Igen Vera, elbújtattalak a sorok közé! :)

    VálaszTörlés

 

Zizi próba Copyright © 2009 Girl Music is Designed by Ipietoon Sponsored by Emocutez