Ezt a bejegyzést egy light-os (később kiderül, hogy miért) Periklész szoborral kezdem, aki egyébként kiemelkedő és befolyásos államférfi, szónok és hadvezér volt az ókori Athén aranykorában, különösen a görög-perzsa és a peloponnészoszi háború között. Az athéni demokrácia egyik úttörője. Periklész olyan nagy hatással volt az athéni társadalomra, hogy a kortárs történetíró, Thuküdidész „Athén első polgárának” nevezte. Periklész támogatta az irodalmat és a művészeteket, aminek köszönhetően Athén az ókori Görögország kulturális és oktatási központjává vált. A perzsák által lerombolt várost újjáépíttette, köztük az Akropolisz máig fennmaradt épületeit, így a Parthenónt is.
Elhagyva a Periklész szobrot, elhaladtunk a városháza előtt, majd elértük célállomásunkat, az athéni központi piacot, az Omonia negyedben. Három nagy részből áll: hús piac, hal piac és zöldség-gyümölcs piac, hétfőtől szombatig van nyitva reggel 7-től délután 3-ig. Gondolkodtam egy darabig, hogy megosszam-e veletek a fényképeket, amiket készítettünk, ugyanis elég "véresek". Tudom, vega blogot írok és vallom a vegetáriánus-vegán élet kedvező hatásait (nemcsak saját életünkre, hanem környezetünkre is), ebben hiszek, azonban az emberek nagy része még mindig fogyaszt húst... és ez így van Athénben is, ahol igen kedvelt a nyúl és a bárány. Félreértés ne essék, senkit nem akarok téríteni, mindenki úgy táplálkozik, ahogy neki jó, azonban egy vegetáriánusnak nem hiszem, hogy könnyű végignézni ezeket a képeket. A piacon magával ragadó a hangulat - ez tény. Képzeljetek el egy csarnokot, ahol egymást érik a standok rengeteg hentessel és mindenki azért kiabál, hogy a saját portékáját eladja. A hely tisztán volt tartva és büdös sem volt. Vegetáriánus létemre is azt mondom, hogy ez mindenképpen olyan élmény, amit érdemes megtapasztalni.
A hal piacon hasonló a helyzet, mint a húson, annyi különbséggel, hogy tiszta víz minden, ezért nyáron, jó időben, melegben is érdemes zárt cipőben végigjárni.
A zöldség-gyümölcs piac szemben van a hús és hal piaccal. Színes zöldségek-gyümölcsök pompáztak a standokon, olívabogyók olívabogyók hátán. Érdemes kóstolót kérni belőlük mielőtt vásárolunk.
Rövid séta a környéken, majd a központi park, a National Gardens felé vettük az irányt (Syntagma negyed). A park reggel 7-től szürkületig látogatható, nincsen belépő és meleg nyári napokon a hatalmas pálmafák, lugasok igazán hűsítőek lehetnek. A város lüktető zajából a nyugalom szigetére érkeztünk... csend, friss levegő, madárcsicsergés fogadott bennünket.
A park után Olümpiai Zeusz Templomához sétáltunk, ami az Akropolisz belépőjével ingyen látogatható. Zeusz a görög mitológia főistene. Apja felett aratott győzelme emlékére megparancsolta, hogy rendezzenek a tiszteletére Olümpia városában sportversenyeket. A neki emelt gigantikus építményt 700 éven keresztül építették. A 104 darab 17 méter magas korintiai oszlopokból 15 darab maradt meg, a többit még az ókorban egy földrengés döntötte romba. Azért el tudtuk képzelni, hogy ez a maga idején milyen lenyűgöző lehetett.
Zeusz templomától a Panathinaiko Olimpiai Stadionhoz sétáltunk, ahol az első modern kori olimpiai játékot tartották 1896-ban. Különlegességét az adja, hogy az egyetlen olyan stadion a világon, amelyet fehér márványból építettek. A belépő 3 euró és érdemes megnézni. Ott jártunkkor alig voltak rajtunk kívül, így igazán mókás volt egy ilyen hatalmas építményt egyedül felfedezni. Bementünk a futópályára, starthoz álltunk, "kilőttük" magunkat, lefutottuk a 100 métert, aztán dobogóra álltunk (természetesen a legfelső fokára :)), beültünk az uralkodóknak fenntartott páholyba, szóval, amit csak lehetett kipróbáltunk.
Folytattuk a város felfedezését a stadion mögötti csendes városrészben (Mets és Pangrati). Az első bejegyzésemben említettem, hogy Athénnek vagy nagyon zajos vagy nagyon csendes részei vannak. Hát ez a csendesek közé tartozott. Az utcák tiszták voltak, rendezettek az épületek, szóval úgy gondoljuk, ez egy gazdag környéke lehet a városnak.
Gyors ebéd ezen a környéken egy kis tavernában, majd irány villamossal a tengerpart, hogy a naplementében ott gyönyörködhessünk. A villamos hálózatot (három vonal van) a 2004-es athéni olimpiára készítették el. Két vonal a tengerpart irányába közlekedik, majd azt elérve az egyik jobbra fordul, a másik pedig balra. A harmadik vonal pedig a jobb és bal oldal végállomásait köti össze és alkalmas arra, hogy a tengerpartot viszonylag gyorsan végigjárhassuk. Egy jegy, egy útra 1,5 euróba kerül.
A napot egy tengerparti cukrászdában zártuk, ahol igazán különleges görög desszerttel nem szolgáltak, viszont finom csokis édességekkel igen. Fáradtan tértünk nyugovóra, egy újabb hosszú napot tudhattunk magunk mögött.
Még többet Athénról:
Indul a görög aludni
Fekete vezetővel a Lycabettus dombjára
Az Akropolisz és a kedvenc helyek
jó nézni a fotókat, én most jöttem haza a héten. mndig visszavágyom.
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésAthénben voltatok ti is? Adós vagyok még néhány beszámolóval, többek között Aegina szigetéről is. Hétvégén összeszedem magam és megírom a folytatást. Te is fogsz írni róla?